Kávéklub

A Ha az élet citromot ad, csinálj belőle limonádét mintájára itt az új filozófia: Ha az élet kávébabbal teli madárürüléket ad, csinálj belőle kávét. A kezdetben parazitának tartott, kávét dézsmáló madár és a kávétermesztők kapcsolata ma már idillinek mondható, hiszen mindenki profitál belőle.

Brazília a világ legnagyobb kávétermelő országa, néhány különleges, elit kávétípussal is rendelkezik. Ezek közül az egyik (világviszonylatban is) legjobb és legdrágább fajta a jacu kávé, mely az „előállításában komoly szerepet vállaló madárról kapta a nevét.

Ismerjük meg ezt a fura madarat

A jacu a guán brazil elnevezése, a tyúkalakúak rendjébe és a hokkófélék családjába, azon belül a Penelope nembe tartozó madárcsoport. A méretre és kinézetre is leginkább pulykára emlékeztető szárnyas Közép-Amerika déli, Dél-Amerika északi részén, valamint a Karib-szigeteken található trópusi erdők lakója, így az erdőirtások miatt az egyik legfenyegetettebb madárfajjá vált. Ezenkívül egy másik nagy veszély is leselkedik rá: húsáért a vadászok egyik kedvelt célpontja. Pedig a jacu rendkívül fontos a trópusi ökoszisztéma fenntartásában; mivel elsősorban vega életmódot folytat (bár a diétájába időnként becsusszan egy-két rovar), a bimbók, virágok, termések elfogyasztásával, majd elpottyantásával segíti a növénymagok szétszórását. 

Hogyan és milyen kávét csinál a jacu?

És itt érkezünk el a témánk szempontjából fontos részhez: a madár egyik kedvenc eledele a kávécserje szép, vörös, érett cseresznyéje. Elsősorban Brazília erdős lejtőin, az árnyékban termesztett kávéültetvényeket rohamozzák meg. Hogy mit szólnak ehhez a farmerek? Nos, az elején aligha repestek az örömtől, amikor a kártevő madár megdézsmálta a nagy gonddal nevelgetett termést. Később azonban (a cibetmacska-ürülékből készült kopi luwak kávé után szabadon) egyes gazdaságokban megtanulták előnyükre fordítani a helyzetet. Bár nem kevés energiába és pénzbe került rávenni a munkásokat arra, hogy az elegáns, piros bogyók szüretelése helyett madárürüléket hajkurásszanak az erdőben, a módszer végül bevált és kifizetődött. 

Pedig az elején voltak ám kétségek. A magokkal, bogyókkal táplálkozó madarak többsége zúzógyomorral rendelkezik, amely a magokat feltöri és összemorzsolja, így azt hihetnénk, a lenyelt kávébabnak nincs sok esélye arra, hogy egyszer még finom, drága kávé váljon belőle. Szerencsére a jacu zúzája fejletlen, így a babok komolyabb sérülés nélkül ússzák meg az utazást, amely egyébként nagyon gyors, kb. 20 perc - egy óra. Mivel a madárnak nincs sok ideje messzebbre kóborolni, az ürülék a kávénövény közelében található, mely megkönnyíti a babkereső munkások dolgát. A babokat összegyűjtik, megtisztítják és kiszárítják.

A cibetmacskához hasonlóan a jacu is nagyon szigorú zsűrinek bizonyul: csak a legérettebb, legszebben pirosló, legnagyobb és leglédúsabb, egyszóval a legjobb kávécseresznyéket tartja érdemesnek arra, hogy a gyomrába kerüljenek. Olyan, látszólag tökéletes bogyókat is kiselejtez, amelyeket a legtapasztaltabb kávészüretelő is gondolkodás nélkül begyűjtene, így valóban csak az igazán minőségi termést választja ki. 

Cibetmacska vs. jacu madár: melyikük ad jobb kávét?

Állítólag míg a Kopi Luwak kávé robustát is tartalmaz, gyakran nagyobb százalékban, mint arabicát, addig egyes brazil farmerek tudatosan csak arabicával etetik a jacut. Mivel a madár nem fogyaszt húst, a kávébab nem kerül kapcsolatba olyan állati fehérjékkel és gyomorsavval, mint a macska szervezetében, így az íze is más lesz. Az eredmény egy mogyorós zamatú, édes ánizsra emlékeztető, finom kávé. Míg a normál kávé kilója 3-4 dollár között vásárolható meg, addig egy kilónyi jacu kávéért 55 dollárt is elkérnek. 

Mire jó még a jacu?

Az őshonos fák mintegy felének szüksége van a madarakra, a jacuhoz hasonló nagytestű szárnyasok szerepe pedig különösen fontos, hiszen ők azok, akik a nagyobb terméseket is képesek lenyelni és így magjaikat elterjeszteni. A jacu tehát a természetvédelem egyik kulcsfigurája, mellyel a gyümölcs – és más őshonos fák árnyékában termesztett organikus kávét nevelő farmerek szívesen „dolgoznak együtt”.

A kávétermesztő – erdő – jacu háromszögben tehát mindenki profitál a másikból: a madár az erdőnek köszönheti élőhelyét, az embernek pedig azt, hogy organikus gazdálkodásával változatos, ideális élőhelyet ad neki. Az erdő a jacunak köszönheti az egyes fafajok magjainak terjesztését, az embernek a sokszínűsége megóvását (egyes farmokon akár 100 különböző fafaj található), végül a farmer az erdőnek köszönheti a kávécserjének nyújtott ideális, árnyékos terepet, a jacunak pedig egy különleges, sok pénzért eladható kávét.

Kapcsolódó cikkek:

Kávé aranyárban egy cibetmacskától

Ilyen íze van a macskaürülékből készült kávénak  

Amit a kávécseresznyéről tudni érdemes

Tényleg egy amerikai elnök nevéhez köthető a hipp-hopp elkészíthető instant kávé? A válaszunk: nem. Nem az amerikai elnök, viszont egy névrokona az, aki addig népszerűsítette a terméket, hogy tömeggyártás lett belőle és máig is világszerte örvend hatalmas népszerűségnek. De ne szaladjunk ennyire előre, az instant ital réges-régi időkbe nyúlik vissza

Egészen 1771-be. Állítólag ekkor készült el ugyanis az első instant kávé, méghozzá Nagy-Britanniában, ahol a kormány szabadalmaztatta is a találmányt. Majdnem egy évszázaddal később azután Amerika is előrukkolt valami hasonlóval: a polgárháború alatt a katonákon kísérletezgették ki az instant „kávétortákat”. A következő mérföldkő a japán származású dr. Sartori Kato gyógyszerésznek köszönhető, ő fejlesztette ki az első sikeres, instant kávé előállítására irányuló eljárást azáltal, hogy a kávéporhoz csak vizet adott hozzá és már el is készült mindenki kedvenc ébresztő itala - ötletét egyébként szabadalmaztatták is.

És itt jön képbe az a személy, aki nem egy volt amerikai elnök, hanem a tömegesen gyártható instant kávé „atyja”. George Washington, vagyis nevezzük teljes nevén, George Constant Louis Washington (élt 1871 és 1946 között) belga származású amerikai feltaláló és üzletember volt. 1897-ben New York-ba emigrált, majd pár évvel később, amikor Guatemalába utazott, megfigyelte, hogyan vált ki és rakódott le a kávédara egy ezüst kávéskanna kiöntőjére. 1909-től már árulta is a saját instant kávéját és 1910-ben instant kávémanufaktúrát is alapított G. Washington Coffee Company névvel.

Bár az ő nevéhez fűződik az első tömegtermelésben előállított instant kávé, sokan panaszkodtak a terméke ízére. Mindenesetre a találmánya marketingje is jól sikerült, New York újságaiban és rádióiban is reklámozták, illetve az első világháború idején fontos katonai beszállító lett. Nem csoda, hogy gyorsan és messzire elterjedt a pár másodperc alatt és pár mozdulattal elkészíthető frissítője.

A katonák egész egyszerűen „Egy csésze George” néven emlegették a kényelmes és gazdaságos instant kávét. Innentől pedig egyenes út vezetett ahhoz, hogy az innivalót 50 évvel később már tömegesen gyártották és a legtöbb háztartás számára elérhetővé vált – és persze népszerűvé, hiszen bárki meg tudja csinálni, sem tehetség, sem extra hozzávalók nem szükségesek hozzá, csak egy kis víz. Az már más kérdés, hogy valódi ízélményt nyújt-e, és kiválthatja-e a frissen pörkölt kávébabból készült minőségi kávékat - ennek eldöntését rátok bízom.

 „Vigyázz, ez presszó kávé” – „Igen, tudom. Ideadnád inkább a bögrét?” – „A bögrét?!” – „Igen. Ez a csésze elég kicsi” – „Parancsolj. Kérsz bele cukrot?” – „Nem, köszi” – „És tejet?” – „Nem, simán iszom” – „Hozzak mellé vizet?” – „Nem”. Miután kifogytam az ötletekből, némi rémülettel kevert megadással figyelem, amint finn ismerősöm békésen ücsörögve eltüntet egy gigantikus adag méregerős, keserű feketekávét, majd legnagyobb meglepetésemre kér még. A magyar vendégszeretet győzedelmeskedik a félelmem felett, ezért újratöltöm a bögréjét, amelyet ő fenékig ürít, eközben én gyorsan felidézem a mentők telefonszámát, és próbálom kikalkulálni, hogy a reggeli csúcsforgalomban hány perc alatt érhetnénk be a legközelebbi kórházba. Ám láthatólag erre nincs szükség; a szőke fiatalember már a küszöbön áll hátizsákostul és fényképezőstül, készen Budapest felfedezésére. Így megnyugszom, de csak azért, mert még nem sejtem: 3 óra múlva az egész eseménysor megismétlődik.

Mennyi kávét isznak Észak-Európában?

E sokkoló élményem, valamint csekély skandináv filmográfiai és irodalmi tapasztalatom (melynek lényege egy mondatban összefoglalható: ezek az északiak non-stop kávét vedelnek bárhol és bármikor) arra késztetett, hogy utánajárjak, mi az igazság. Idézzük fel röviden egy korábbi posztomat az egy főre jutó kávéfogyasztási lista élmezőnyéről: a finnek vezetik, évi 12 kg/főnyi „halálos” dózissal (hogy legyen viszonyítási alapunk: egy átlag magyar 2,6 kg/fő/év mennyiséget fogyaszt el, ezzel egyébként a 44. helyen tanyázunk). Szorosan mögötte sorakoznak a skandináv országok: Svédország, Norvégia és Dánia. A filmekben szintén sokat kávézó amerikaiakat és az espresso-bajnok Olaszországot még a balti államok is beelőzik. A kávétermesztő nagyhatalmak jócskán mögöttük állnak; úgy néz ki, nekik csak a munka marad, nem az élvezet. Brazília, a legnagyobb kávétermesztő a lista 16. helyezettje, míg az afrikai országok közül Etiópiában fogyasztják a legtöbb kávét, ám az ország így is csak a 68. helyen kullog.

A kávé, mint a hosszú élet (vagy a túlélés) kulcsa?

Az általam halálosnak minősített kávéadagolásra visszatérve: finn kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kávénak jótékony élettani hatása van: napi 1-2 csésze kávé 4%-kal csökkenti a halálozási arányt. Ennek persze a svédek és a finnek több mint kétszeresét, napi átlag 5 csésze (inkább bögre) kávét fogyasztanak el, az utolsót akár éjjel 11 körül, lefekvés előtt. Valamit azonban mégis jól csinálnak, mert a várható élettartam mindkét országban 80 év felett van. 

Kiruna, Svédország

Finn rokonaink és a három skandináv állam kiugró kávéfogyasztása mögött természetesen logikus érvek sorakoznak. A legfontosabb az időjárás; Finnország és Svédország nagy része az északi mérsékelt éghajlati övbe tartozik, így nem eszkimók lakta jeges tundrákat kell elképzelnünk, de az átlaghőmérséklet (főleg télen) azért jóval alacsonyabb, mint nálunk. A sarkköri területek ráadásul télen hónapokig sötétségbe burkolóznak. A hűvös idő, a téli mínuszok és a sötétség okozta fáradékonyságra pedig a kávé az egyik megoldás. Finnországban emellett 1920 és1932 között alkoholtilalom volt érvényben, így a „vodkaövezethez” tartozó állam polgárai kénytelenek voltak kávéval vigasztalódni.

Kávészünet egy göteborgi kávézóban

Svéd kávéfogyasztási kultúra

Az észak-európai országokban a kávézási rituálét hasonlóképpen kell elképzelni, mint nálunk, vagy mint a németeknél: asztal mellett, leginkább ülve kortyolgatják a kávét, és gyakran süteménnyel kísérik. Sőt, Svédországban a kávé szinte elhagyhatatlan kiegészítője a süti, ha pedig valakit az ismerőse meginvitál magához egy csésze kávéra (ez egyébként már a barátként való elfogadás jele), számítson kávésütemények viszonylag bő kínálatára. A munkahelyen a 9 és 11 óra között megejtendő, kötelező fél órás kávészünet, az ún. fika, szent és sérthetetlen, elmaradhatatlan része a napnak. Ilyenkor a főnökök sem zavarják az alkalmazottjaikat, mert az felettébb sértő és udvariatlan magatartásnak bizonyulna. A fika a kávéval és sütivel egybekötött pihenés ideje, gyakran ezt a kollégák közti csevegés, small talk egészíti ki (állítólag az egyik legkedveltebb téma a kutyatartás). 

Göteborgi sétálóutca kávézókkal, Haga negyed

A hatalmas kereslet ellenére az északi országokban a kávé minőségére és származási helyére is nagy figyelmet fordítanak. Nem véletlen, hogy idén június 16 és 18 között a svéd kávékultúra fellegvára, Göteborg volt az Európai Kávészövetség (SCAE) által megrendezett World of Coffee nemzetközi kiállítás házigazdája. A világhíres kávészakértőket, baristákat, kávéforgalmazó vállalatokat vendégül látó rendezvényen a résztvevők olyan különleges megmérettetéseken vehettek részt, mint a kávépörkölő világbajnokság, a kávéízlelők világkupája, a filteres kávékészítés világkupája, a művészi tejkrémöntés világbajnoksága. Svédország természetesen híres szakemberekkel is büszkélkedhet, mint például a nemzetközi színtéren is szép eredményeket elérő Per Nordell svéd barista bajnok.

Tovább olvasnál?

Kávékisokos

Nincs jobb annál, amikor egy hideg téli reggelen egy forró kávéval indítjuk vagy fejezzük be a napot: hangulatos, finom, felmelegít és energiát ad. De mi a helyzet a nyári hónapokkal? Amikor a hőmérő higanyszála valahol a harminc és a negyven fok között piheg, valljuk be, jótékony hatás és energia ide vagy oda, egy forró ital az, amelyre legkevésbé vágyunk.  A vaníliafagyival felturbózott desszertkávécskák nem igazán repítenek a frissesség tetőfokára és egy idő után már unjuk is őket. Fogadjuk el tehát, hogy a nyár a csapolt sör birodalma? Ugyan! Próbáljuk ki a csapolt kávét!

A belváros szívében, az idén századik születésnapját ünneplő Röser udvarban bújik meg Budapest első csapolt kávét felszolgáló bárja, a Kontakt Speciality Coffee Bar. A kis, családias hangulatú kávézót nehéz kiszúrni a Károly körútról, mégis egyre nő a látottsága és sok visszatérő vendéggel, valamint lassan tízezer facebook lájkolóval büszkélkedhet. Nem csoda, hiszen szinte minden tulajdonsággal rendelkezik, amely a romkocsmákhoz hasonló közkedvelt hellyé emelheti: jól csengő név, jó fekvés, közeli egyetemek, hangulatos belső udvar, kedves személyzet, nyugalom és élénkség egyvelege, újhullámos berendezés. A házi készítésű szendvicsek és sütemények frissek és változatosak.

Kép forrása: kontaktcoffee

De térjünk csak vissza a csapolt kávéhoz, amely kétség kívül a Kontakt legkülönlegesebb fogása. A Roket névre keresztelt, kolumbiai világos pörkölésű kávéból készülő csapolt hideg ital a kávézó saját márkája, a csapolt kávé azonban egy viszonylag friss amerikai találmány. A durvára darált kávészemeket hideg vízben áztatják (cold brew – ahogy korábban már írtam róla), majd miután a szemekből több mint fél nap alatt kiáznak a különleges aromák, a vizet nitrogéngáz segítségével a pohárba csapolják. Nem összekeverendő a hagyományos jeges kávéval, amelyet először forrón főznek ki és csak később hűtenek le!

Kép forrása: kontaktcoffee

Az eredmény: jéghideg, a forró kávé ízvilágától merőben eltérő, lágy, gyümölcsös aromájú, enyhén savas, frissítő ital. Az élénkítő hatás megmarad, hiszen 2 deci csapolt kávé másfél csészényi eszpresszó erejét rejti. Az üvegpohárban jégkockákkal felszolgált, selymes, krémes habú kávé kinézetre leginkább egy finoman habzó barna sörre emlékeztet, az illata (és az íze J) azonban sokkal jobb.

Kép forrása: kontaktcoffee

A csapolt kávécsoda idén mobilissá vált; az ún. Roket mobillal járja a főváros gasztrorendezvényeit, így például a városligeti Főzdefeszten is találkozhattunk vele. 

Kép forrása: kontaktcoffee

Ha mégsem akadunk össze a biciklis csapolt kávéval, térjünk be a Kontaktba, és a fiatalos, designos környezetben kóstoljuk meg leendő új kedvencünket, a házi süteménnyel kísért csapolt, hideg kávét.

Cím: 1052 Budapest, Károly körút 22 (Röser udvar)

További hűsítő kávés recepteket itt találsz:

Kávérecept a hétvégi kánikulára

Mi a különbség a frappé és a jegeskávé között?

Cselezd ki a kánikulát jeges kávékülönlegességekkel!

Új bejegyzés szövege

Egy harsány vörös, íncsiklandozó, finom gyümölcs, melynek létezéséről szinte tudomást sem veszünk, magja azonban világhírre tett szert. Az európai szemek előtt ismeretlen termés hasonlít a mi közkedvelt cseresznyénkre; ám míg utóbbit élvezettel fogyasztjuk, magját pedig kidobjuk, addig a kávécseresznyével ez épp fordítva történik. Az elhanyagolt bogyócskát vajon csak a cibetmacska értékeli kellőképpen?  

 A gyümölcs, amelynek a kávénkat köszönhetjük

Az értékes kávébab nem más, mint a kávécseresznye magja, melyet csak formája miatt hívunk babnak. Bár a gyümölcs betakarítása a kávékészítés kiindulópontja, azonban már ahhoz is sok idő és odafigyelés szükséges, hogy a cserje terméssel jutalmazzon meg minket. A kávé ugyanis igencsak kényes növény, optimális feltételek mellett is csak a negyedik évtől kezd teremni. Az édeskés, jázminos illatú fehér virágok megjelenésétől a kávécseresznye beéréséig fajtától és klímától függően 6-11 hónapra van szükség, a termés kifejlődése tehát gyakran az emberi terhesség időtartamát is meghaladja. A magasabb, hegyvidéki területeken és az árnyékban nevelt kávék termése például lassabban érik, íze viszont kifinomultabb, gyümölcsösebb lesz.

Korábban már feltettem egy jó kis rajzott arról, hogy hogyan is néz ki a kávécseresznye belülről, de most kicsit jobban részletezem: A terméskezdeményben először bab alakú gumóhéj képződik. A babok fejlődése, mely során fokozatosan kitöltik a gumót, csak később indul meg. A gumóhéj maradványai képezik az ún. ezüsthártyát a babok körül, de egy további réteg, a pergamen héj is védi őket. (kávészakértő körökben ezt a héjat parchmentnek is nevezik) Ebben az időszakban a növény a fotoszintézise során kialakított vegyületek több mint 70%-át fordítja a termés érlelésére. A termés kávébab körüli része végül édes, húsos réteget képez, melynek színe zöldről sárgává, majd élénkpirossá, végül bordóvá, akár barnává változik.

A cseresznye vastag, feszes héja alatt vékony rétegű, zselészerű, édes gyümölcshús van, melynek íze leginkább a szőlő, vagy a szilva ízéhez hasonlítható, de néhány típusnál más íz tónusok is megjelenhetnek, úgymint a barack vagy a papaya. 

 Jobb magányosan?

Fajtától függően a kávészemek is eltéréseket mutathatnak: a robusta cseresznyéjében lévő babok például robosztusabbak, mint az arabicáé. A kávécseresznyék szinte mindig két babot tartalmaznak, csak elvétve találhatunk olyan szemeket, amelyekben egy bab árválkodik: ezeket peaberrynek, magyarul gyöngykávénak nevezik. A hiedelem szerint a magányos babok ízesebbek páros társaiknál, ez azonban nem nyert tudományos bizonyítást. 

 Cáscara: félúton a kávé és a tea között

Sok helyen, pl. Bolíviában nem csak a babokat, hanem a cseresznyét is hasznosítják: jótékony és élénkítő hatású, hidegen és melegen is fogyasztható teát készítenek belőle. Ez is tartalmaz koffeint, azonban mindössze negyedannyit, mint a kávé. A bogyók héját és húsát először megszárítják, majd enyhén pörkölik, végül fahéjat adnak hozzá és leforrázzák. A kedvelt frissítő italt spanyolul cáscarának, tehát ’maghéjnak’, esetleg Sultanának, szegények kávéjának vagy katonák kávéjának nevezik.

A fogyasztható kávécseresznye leginkább a kávétermesztő országokban terjedt el, csak ritkán exportálják. Európában elvétve, és nem a szegények körében, hanem a gourmet-kávéházakban találkozhatunk vele, nálunk például a Mantra kávézóban Budapesten, vagy az idei Gourmet Fesztiválon a Nespresso is meglepte látogatóit ezzel az egzotikus különlegességgel. Az ital gyümölcslével kísérve frissítőként, vagy alkohol hozzáadásával koktélként is elkészítő.

További olvasnivalókat itt találsz:

Kávé, szárazon

Mi lesz a kávé melléktermékeivel?