Kávéklub

Reggel álmosan, kócosan kimész a konyhába, megnyomod a gombot a gépen, vagy megtömködöd a kotyogóst, majd fogod a csészét, és lehuppansz az első székre. Ismerős, ugye? Otthon, magányunkban természetesen úgy isszuk a kávét, ahogy csak szeretnénk, viszont jó, ha tudjuk, ha közösségbe megyünk, hogy bizony a kávézásnak is vannak illemszabályai!

Alapvető dolog, akár barátokkal, akár üzleti partnerekkel, vagy egy hivatalos eseményen kávézunk, hogy a kiskanalat a csészében benne hagyni illetlenség, az kizárólag a cukor, a tej felkavarását szolgálja. Használat után mindig helyezzük a kistányérra, és azt ugye mondanom sem kell, hogy a tejhabot nyilvánosan nem nyaljuk le róla, ugye? J Ugyanígy arra is figyeljünk oda, hogy halkan keverjük a kávét, nem csilingeljünk percekig a kiskanállal, mert az idegesítő lehet a környezetünk számára, őszintén, néha engem is meg tud őrjíteni.

A kávézás nagyon jó közösségi élmény, kiszakít egy kicsit a rohanásból. Ezért, ha társaságban kávézunk, akkor adjuk meg a tiszteletet barátainknak, családtagjainknak azzal, hogy nem a telefonunkat nyomkodjuk folyamatosan, hanem megadjuk a tiszteletet azzal, hogy kiélvezzük ezt az időt és beszélgetünk egy jót. 

A cukrot kiskanállal tegyük a kávéba, ne hajigáljuk bele a kockacukrot! Nem elegáns, arról nem is beszélve, hogy a kávé kifröcsöghet. A csészét mindig a csészealjra helyezzük vissza, és az üres cukros zacskót is ide tegyük. Ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy mi kínálunk egy hivatalos ügyben érkező vendéget, akkor figyeljünk arra, hogy a kávét csészealjra helyezett kávéscsészében illik tálalni, amelyen a csésze füle mellett jobb oldalon egy kiskanál is van, a bal oldalon pedig három kockacukor. A kockacukor azért is ajánlott, mert a papírtasakban lévő cukrot fel kell tépni, aminek során annak tartalma kiszóródhat. A tejet, tejszínt külön kis kancsóban kell felszolgálni, és a kávé mellé egy kis pohár vizet is kötelező adni - általában másfél decis pohárban. Itthon általában a kávé után isszuk meg, pedig Olaszországban teljesen mást diktál az etikett, ott ugyanis a kávé előtt öblögetnek a vízzel, hogy ezzel felkészítsék az ízlelőbimbóikat az élményre. 

Télen jól tud esni, ha a forró csészét markolásszuk, jól átmelegíti az elgémberedett ujjainkat. Ez papírpoharas verzióknál még elmegy, de egy elegáns kávézóban határozottan jobb benyomást kelthetünk, ha a csésze fülét fogjuk csak, és úgy emeljük a szánkhoz. Annyira nem bonyolult, ugye?

Szeretjük a kávét, sokat iszunk belőle. Pont. A kávéfőzésnek azonban óhatatlanul lesznek melléktermékei is, használjunk bármilyen módszert. És ezzel azért, lássuk be, jó lenne valamit kezdeni, ha oda szeretnénk figyelni a környezetünkre.

Nem csak a kávé főzésekor, de már a kávé szüretelésekor is keletkeznek természetes melléktermékek, például a kávécseresznye húsa. Ez a húsréteg veszi körbe a kávészemeket, és a feldolgozás során eltávolítják teljesen. Nem vész azonban kárba, hiszen a legtöbb esetben a komposztba kerül, amivel aztán a talaj termékenységét növelik. Érdekes, de ebből a gyümölcshúsból még állateledelt is készítenek, a marhák mindennapi eledelének akár 20%-át is ki lehet vele váltani! De nem csak az állatoknak adnak belőle, táplálékkiegészítőkbe, üdítőkbe is tesznek. A kávécseresznyéből kivonatából nyert vizet pedig biogáz gyártásához tudják felhasználni. 

Főzéskor az egyik legkézzelfoghatóbb melléktermék a zacc. Ezt általában mindenki kidobja, pedig rengeteg mindenre jó, szemcsés állagának, valamint savas kémhatásának köszönhetően, a szépségápolástól kezdve a növények gondozásáig.

A szépségápolást már érintettem korábban, a zacc akár szappanba öntve, akár egy kis olajjal keverve kiválóan radíroz és feszesít, valamint serkenti a vérkeringést, ami nagyon jót tesz a narancsbőrnek is. Néhány éve azt is felfedezték, hogy a koffein érösszehúzó hatású, így a bőrpirosodás elleni termékek fontos alkotóelemévé vált.

Őszintén megvallva én nem vagyok egy óriási „bio hívő”, de a takarítást igyekszem nagyrészt természetes anyagokkal megoldani, és tényleg működnek! A kávézacc radírozó hatása a ilyenkor is jól jöhet, remekül lehet vele súrolni, és a zsírt is oldja. A lefolyónak is nagyon jót tesz, leszedi a cső faláról, ami nem odavaló, próbáljátok ki!

A növények is meghálálják, ha adsz nekik a kávédból. J Főként a savas talajt kedvelő virágok. Én például imádom a hortenziát, ami csodaszép lesz, ha néha a tövébe borítod a zaccot. Tudtátok, hogy a színét is a föld savassága befolyásolja?

Sokan azért nem használnak kapszulás kávét, mert sajnálják, hogy annyi csomagolás megy egyenesen a kukába, és ezért környezetszennyezőnek tartják. Elárulom: nem kell kidobni! Nagyon sokan jópofa dolgokra használják fel, például ékszereket, vagy egyéb dekorációt készítenek belőle. Ha azonban nem vagy ilyen ügyes, akkor sincs gond! A használt alumínium kapszulák ugyanis 100%-ban újrahasznosíthatók. Nyugat-Európában ennek óriási kultusza van, és nagyon jól működik is, hogy a kapszulák visszakerülnek a gyártóhoz, aki aztán ezeket újra feldolgozza. Itthon is lehet ezeket gyűjteni, vásárláskor magunkkal vinni és leadni a gyűjtőponton. Máris tettünk ezzel egy nagy lépést a környezetünkért, és a kényelemről sem mondtunk le!

Ti tesztek valamit az újrahasznosításért?

Pár hete megfigyeltem már, hogy készülődik valami az Alleeban, valami Nespresso-gyanús üzlet. Be is igazolódott a sejtésem, kaptam tőlük egy meghívót a nyitó eseményre, amin igazán kellemesen meglepődtem, de természetesen elmentem, mert kíváncsi voltam, mit tud az új hely az Andrássy út népszerű „szentélyéhez” képest.

Az új üzletet az Alleeban nyitották, ami egyrészt azért jó, mert így már a budai oldalon is könnyedén elérhetők a kapszulák, másrészt sokkal könnyebb parkolni, mint a belvárosban, és ez óriási könnyebbséget jelent, a hosszabb nyitvatartási időről nem is beszélve.

Az Alleeban viszonylag könnyen megtalálni őket (az Intimissimivel szemben). A Nespresso magyar ügyvezetője fogadott és kalauzolt körbe bennünket. Az üzlet (vagy ahogy ők nevezik, Boutique) tényleg nagyon szép lett, modern, letisztult, elegáns. Remélem, a képek valamennyire visszaadják a hangulatát. Minden apró részlet gondosan kitalált, ötletes. 

Az óriási kapszulafal látványos és színes, el tudnám képzelni, hogy reggelente innen válasszam ki a hangulatomnak megfelelő kávét! J Ráadásul most már 22 állandó kapszula közül választhatunk! A gépeket bemutató rész is nagyon designos, nem szokványos sem a polc kialakítása, sem a gépek elrendezése.

A kávékóstoló pult mögötti dekoráció engem New York felhőkarcolóira emlékeztet, a csillár pedig valami egészen különleges és őrületesen látványos. Itt egyébként minden vásárlót megkínálnak egy csésze espressoval, ami szerintem egy kedves gesztus. A Nespresso Clubnak is külön részt alakítottak ki, ahol kényelmes piros forgófotelekben regisztrálhatnak az új vásárlók, illetve kaphatnak információt a már regisztrált klubtagok.

A helyszín bejárása után szuper műsorral lepték meg a vendégeket és az Allee vásárlóit, akik szerencsésen „belecsöppentek” ebbe az egészbe. A Fool Moon együttes tagjai elkezdték énekelni Pharrell Willims Happy slágerét, és folyamatosan csatlakoztak be egyre többen, a végén már egy egész kórus énekelt. Ezután a Recirquel modern cirkuszi társulat akrobatái léptek fel, és egy olyan lenyűgöző műsort adtak, hogy leesett az állam. Az ő műsorukat egyébkén a MÜPA-ban tudjátok megnézni, érdemes, mert világszínvonalú produkció! És ezzel még mindig nem volt vége az estének, mert az üzletben a beszélgetéshez az aláfestő jazzt a Váczi Eszter Quartet adta… 

Ja, és természetesen volt kávé is, nagyon finomakat kóstolhattunk, az egyik receptet be is szereztem Nektek! ;) Íme:

Karamellás cappuccino

1 Dulsão do Brasil Grand Cru kapszula

2 kávéskanál karamell

15 cl zsíros tej

csokoládé szirup (dekorációnak)

csokoládé darabok (dekorációnak)

Elkészítés

Öntsd bele a karamellt a csészébe (igény szerint többet is lehet). Öntsd bele a tejet az Aeroccino -ba (ez a tejhabosító) vagy a gőzölőcső segítségével készíts tejhabot. Adj hozzá egy Dulsão do Brasil kávét. Öntsd a tejhabot a tetejére, díszítsd csokoládé darabokkal és csokoládé sziruppal.

100% arabica, olvashatjuk sok kávé csomagolásán, és már landol is a kosarunkban. Hiszen a média folyamatosan azt sugallja felénk, hogy az arabica az igazán fenséges és minőségi kávé. De valóban így van ez, hogy az a jó, ha tisztán arabicát iszunk, és a kevéssé kifinomult robustát mellőzzük? Azt hiszem, nem árulok el azzal nagy titkot, ha elmondom, az arabica felirat nem egyenlő a minőséggel. Igaz ugyan, hogy a minőségi arabica ízben, aromában általában felülmúlja a robustát, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden arabica jó, illetve hogy robustából ne lehetne finom kávét készíteni.

Az arabica a világ kávétermelésének közel háromnegyedét teszi ki, tehát eleve egy sokkal gyakoribb fajta, mint a robusta. Sokáig a kávét az arabica jelentette, az ellenállóbb robusta fajtát csak jóval később, az 1800-as évek vége felé fedezték fel. Az arabica kávébab arab eredetű, nevét egy arab kereskedőtől kapta, aki a kávécserjét Etiópiából Jemenbe vitte. 

Az arabica tengerszint feletti, 1000-2000 méter körüli magasságokban nő a hegyekben. Koffeintartalma jóval alacsonyabb, körülbelül feleannyi, mint a robustának, és a savtartalma is alacsonyabb, ezért lágyabb ízvilágú. Kicsit kényesebb fajta, kevéssé ellenálló az olyan betegségekkel szemben, mint például a kávérozsda. Kissé lapos, ovális formájú termése két kávészemet tartalmaz, a cseresznyék éréséhez 7-9 hónap szükséges. Legismertebb típusai a Typica és a Bourbon, melyből több variánst is fejlesztettek már, gondoljunk csak a különleges Yellow Bourbonre.

A robusta alacsonyabb területeken terem, és egy sokkal ellenállóbb, „igénytelenebb” fajta. Íze a magasabb savtartalom miatt kissé kesernyésebb, mint az arabicáé. Cserjéje a nevének megfelelően robosztura nő, akár a 10 métert is elérheti! A robusta termése gömbölyű és viszonylag kis szemű, érésükhöz majdnem egy teljes év, 11 hónap kell. Elsősorban Nyugat- és Közép-Afrikában, Dél-kelet Ázsiában és Braziliában termesztik, ahol Conillonként ismert. Mivel többet terem és kevéssé kényes, ezért árban kedvezőbb, mint az arabica.

Az arabica tehát valóban nemesebb kicsit, mint a robusta, viszont nem szabad elvenni a robusta érdemeit sem! Nem véletlen, hogy a legnépszerűbb blendek, vagyis keverékek is tartalmaznak robustát, ugyanis az arabicával harmóniában működnek együtt, tökéletesen kiegészítik egymást.

Copacabana, karnevál, Cukorsüveg hegy, ragyogó napsütés, foci, na és a következő nyári olimpia… ha Brazíliára gondolunk, akkor legtöbbünknek ezek jutnak eszébe. Na és a kávé, nem alaptalanul. J Brazília ugyanis a világ egyik legnagyobb kávétermesztő hatalma, a világ összes termésének egyharmadát adják! Ugyan Vietnám megközelítette őket a ranglistán, de világelsőségük és a kávépiacon betöltött szerepük semmit sem változott.

Brazília a hatvan kilós kávébabos zsákokból 50 milliót ad el évente. Sajnos azonban a legfrissebb hírek szerint az utóbbi hónapok aszályos időjárása a termés igen jelentős részét tönkretette, aminek „köszönhetően” folyamatosan emelkedik a kávé ára. A január volt az elmúlt év legmelegebb és az elmúlt ötven év legszárazabb hónapja, és az aszály ráadásul ez a két fő kávétermő területet, Minas Geraist és Espirito Santót is érintette. Sajnos természeti csapások máskor is előfordultak már, a 70-es években a fagyok gyakorlatilag kipusztították Dél-Brazília kávéültetvényeit. 

Brazíliában több száz éve, 1727 óta foglalkoznak kávétermesztéssel, az első ültetvényt Francisco de Melo Palhetanak köszönhetik. A hatalmas méretű, 27 000 négyzetkilométernyi termőterületen, 220 000 gazdaságban gyakorlatilag minden megtalálható arabicától a robustáig, és ezeken belül is számos variáns terem. Bár rengeteg különböző fajtáról beszélünk, egyvalami közös bennük: az alacsony savasság, amely a viszonylag alacsony, 600-1200 méter tengerfeletti magasságú termőterületüknek köszönhető. Ennek az alacsony savasságnak köszönhetően a kávéik lágy, enyhén édeskés ízűek. Brazília 21 régiójából ötben termesztenek nagyobb mennyiségben kávét, mert itt adottak leginkább az ideális földrajzi viszonyok. Ez Sao Paulo, Minas, Gerais, Espirito Santo, Parana és Bahia.

Brazíliában a kávét leginkább száraz eljárással dolgozzák fel (erről később bővebben is szót ejtek).  Eszerint a kávét a gyümölcshúsával együtt nagy területekre terítik ki, ahol a napfény leszárítja a babról a külső részt. Ez testességet és édeskés utóízt kölcsönöz a kávénak.

Legkiemelkedőbb fajta a Bourbon kávé, ezen belül is leginkább a Yellow Bourbon a különleges. Ez a kávé Dél-Nyugati Minas Gerais államból, Pocos De Caldas-ról származik. A Yellow Bourbon az érett kávébogyók színéről kapta a nevét, ezek ugyanis nem pirosak, mint a kávécseresznyék általában, hanem sárgák maradnak. Ez egy édeskés karakterű, karamellás-mogyorós jegyekkel bíró kávé, alacsony savassággal. Nekem személy szerint az egyik kedvencem, érdemes megkóstolni.