Kávéklub

Az első kávéházak még az Oszmán Birodalom idején nyíltak, Kairóban, Damaszkuszban és Aleppóban, és hamar a társasági élet fontos színhelyévé váltak.  Mivel a kávéházak kiváló gyülekezési helyet kínáltak az összeesküvőknek, a szultán többször is megpróbálta betiltani a kávéházakat, sikertelenül.

Vincent van Gogh: Éjszakai kávéház

Budapesten az első kávéházak a 18. század elején nyíltak. A legenda szerint az elsőt Cavesieder Blasius, vagyis Kávéfőző Balázs alapította – elég nehezen hihető, hogy tényleg ez volt a neve, de a mese így mondja. Hamarosan megnyitotta kapuit a Centrál, a Pilvax, a Japán és a New York kávéház is, és a kávéházi élet hamarosan szorosan összeforrt az irodalmi élettel.

De nem csak az Oszmán Birodalomban és Budapesten voltak népszerűek a kávéházak, a bécsi kávéházi kultúra is felvirágzott. Bár az 1950-es években a közönség elpártolt kissé és sokan féltek, hogy a bécsi kávéház, mint „műfaj” az illatos melange-zsal, a tonett székekkel, a faburkolatokkal, a puncs mignonnal (és személyes kedvencemmel, az Apfelstrudellel) kihal. De szerencsére a későbbi évtizedek az idegenforgalom fellendülését hozták, ami együtt járt a bécsi kávéházak iránti megnövekedett érdeklődéssel.

Apfelstrudel, avagy almás rétes, ahogy az osztrákok készítik

2011-ben az UNESCO a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította a bécsi kávéházakat – remélem, ez azt jelenti, hogy megnyugodhatunk, ezek a hangulatos, frissen őrölt kávétól illatozó, zegzugos kis kávézók soha nem fognak eltűnni.

Van, amikor egy rövid feketére vágyunk, amit gyorsan felhörpinthetünk, de legtöbbször azért jobban szeretünk egy cappuccino vagy egy laza tejeskávé fölött elmélkedni a világ dolgairól.

Akik azonban nem kávészakértők, sokszor nem tudják, amikor tejeskávét szeretnének rendelni egy kávézóban, hogy melyik hangzatos név mit is takar pontosan. Legyen café latte? Vagy latte macchiato, esetleg melange? Mi a különbség? Van egyáltalán? És ha igen, akkor mi?

Igen, van. Bár nagyon hasonlítanak, néhány alapvető dologban eltérnek.

A melange-t nem egyszerű behatárolni, mert több különböző elkészítésű és kinézetű italt is kaphatunk ezen a néven. Jobb, ha a kávézóban rendeléskor rákérdezünk, mire számíthatunk. Itthon a legtöbb helyen a latte macchiato-hoz hasonló italt kapunk, amiben a cukrot mézzel helyettesítik. Ezzel szemben az eredeti bécsi melange bécsi pörkölésű kávéból készül, kávé és tej fele-fele arányú keveréke, a tetején tejhabbal, ami inkább a cappuccinora hasonlít.

Pörkölési fokozatok a nyers kávétól a legerősebb pörkölésig

 A középbarna, bécsi pörköléshez a legjobb alap az arabica kávé. Ennél a pörkölésnél a szép melegbarnára pörkölt kávészemek már elkezdenek karamellizálódni. A belőlük készített kávé a bécsi fekete, ami sötét, testes, a színéből eltűnik a vöröses árnyalat. Az ital ízében a savanykásság mellett megjelenik a pörkölésből fakadó enyhe kesernyés íz is, ezért melange készítéséhez kiváló választás.

 A latte macchiato nagyon gusztusos kávéköltemény. A felhabosított tejet általában egy magas falú üvegpohárba töltik, az eszpresszót pedig lassan, kanál segítségével csorgatják a habos tejbe, így alakulnak ki a szépen elkülönülő rétegek. A név olaszul egyébként foltos tejet jelent.

A café latte egy igazi klasszikus, ez a nálunk is jól ismert tejeskávé, ami sokak kedvence, nem véletlenül. A latte 1/3 rész eszpresszó, 2/3 rész gőzölt tejből áll, és a tetejére krémes tejhabot csurgatnak. Ez egy homogén ital, amiben a tej összekeveredik a kávéval, és kellemes bézs színt kap.