Kávéklub

A közép-amerikai Nicaraguának minden természeti adottsága megvan ahhoz, hogy kiváló minőségű kávét termesszen. Az elmúlt másfél évszázad azonban mégis az egymást váltogató természeti katasztrófák, valamint a gazdasági és politikai instabilitás okozta károkból való folyamatos talpra állás jegyében telt. A szorgos nicaraguai farmerek azonban kitartanak a kávé mellett – és ezt a kávé meghálálja.

Matalgalpa régió kávéültetvényeinek festői panorámája

Nicaraguai kávé: egy megkésett kedvenc

Nicaraguában kizárólag arabica kávét termesztenek. A több mint 100 ezer hektárt elfoglaló termőterületnek elsősorban az északi és a belső területeken húzódó hegységek adnak otthont. A közép-amerikai országok közül itt találhatók a legmagasabban (600-1500 m) fekvő ültetvények, melyeknek a trópusi klíma és a vulkanikus talaj is kedvez. A nicaraguai kávé éppen ezért jó minőségű, jellegzetes, gyümölcsös aromájú.

A kiváló környezeti feltételek ellenére a kávé viszonylag későn, a XIX. század második felében érkezett Nicaraguába. Az új jövevény elterjesztéséhez nem kellett sok idő; a kormány minden egyes kávécserje ültetését 5 centtel jutalmazta, így ösztönözve az ültetvények kialakítását. Száz évvel később, 1992-ben már több kávét ültettek, mint bármilyen más haszonnövényt. A kávé meghálálta a belé vetett bizalmat és jelentős mértékben hozzájárult az ország gazdasági és környezeti fejlődéséhez. Azonban a sikerhez hosszú, viszontagságos út vezetett.

Hanyatlás majd újjászületés: a kávé kistermelők sikertörténete

A gazdasági növekedést pusztító földrengés, önkényuralmi rendszer, felkelés, hidegháború, majd polgárháború törték meg. A kávéiparnak alig sikerült túlélnie a szerencsétlenségek sorozatát, hamarosan újabb nehézségekkel kellett szembenéznie: 1998-ban hurrikán pusztította el több tízezer farmer megélhetését biztosító kávéültetvényeket és a termés szállításához szükséges úthálózatot. Ezt követte az 1999-2003-as kávé válság, amely a gyakori aszályokkal karöltve véget vetett a feltámadni készülő kávéipar szárnypróbálgatásának. A kávéárak olyan mélyre süllyedtek, hogy már a szüret is veszteséges volt, így a termést nem takarították be. A farmereknek nem volt pénzük földjeik fenntartására, gyerekeik iskoláztatására, így többnyire külföldre emigráltak vagy segélyekből éltek.

A szakszervezetek által kiharcolt földreformnak köszönhetően végül ismét több ezer család jutott ültetvényhez. A termelőszövetkezetek szerveződni kezdtek, hogy könnyebben tudjanak alkalmazkodni a kávékereslet új igényeihez. Manapság a legnagyobb ernyőszervezet, a Nicaraguai Kávé Kistermelők Szövetkezeteinek Egyesülete (Asociación de Cooperativas de Pequeños Productores de Café de Nicaragua, CAFENICA) a Fair Trade iránt elkötelezett kisbirtokos vállalkozások több mint 80%-át tömöríti és képviseli azok gazdasági és politikai érdekeit nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A 45 ezer kis méretű, mikro- és kisvállalkozásban dolgozik a munkások 95%-a, akik kiváló minőségű, különleges kávékat állítanak elő. 

Kávészüret egy nicaraguai ültetvényen

A nicaraguai kávé, mint a fenntartható fejlődés motorja

A nyolcvanas években Nicaraguában is terjedni kezdett a Fair Trade, organikus kávékultúra. Az export-orientált kisgazda szervezetek keretein belül egyre nagyobb hangsúlyt kapott az infrastruktúrafejlesztés, a minőségbiztosítási programok, a szakképzés, az ösztöndíjak, valamint a környezetvédelmi projektek, az agro-és ökoturizmus fellendítése. Az infrastruktúra folyamatos fejlesztésével a kávé szállítása egyre gyorsabb lett, így a kávé minősége is javult.

A kávé Nicaragua fő exportcikke, melyből évente mintegy 200 millió dollár bevétel származik és több mint 280 ezer munkahelyet teremt, mely komoly eredmény a közel 50%-os munkanélküliséggel küzdő hatmilliós országban.

A nicaraguai kávé túlnyomó többségét (95%-át) fák árnyékában termesztik. Ez egyrészt ízesebb, édesebb kávét eredményez, mivel a termés árnyékban lassabban nő, természetes cukortartalma magasabb marad, másrészt egészségesebbet is, hiszen a növény természetes közegében, organikus módon nőhet fel, nincs szükség műtrágyára. A családi vállalkozások más-más egzotikus, őshonos fafajták árnyékába ültetik a kávét, mint például az avokádó vagy a narancs, így segítik az erdők megóvását és a biodiverzitás fenntartását.

Fák árnyékában termesztett kávé

A kitartó nicaraguai kávétermesztők fáradozásait tehát a kávé nemcsak munkahelyteremtéssel és kiváló minőségű exportálható termékkel, hanem az élővilág védelmével és a fenntartható talaj- és vízgazdálkodás elősegítésével hálálja meg.

Tovább olvasnál?

Hétköznapok a latin-amerikai kávéültetvényeken

Brazília, a kávék királynője

Ilyen hőségben gyakran ihletet kapok jeges kávéreceptek készítésére, sőt a cold brew-ról is írtam már, de a mostani hétvégére egy alkoholos recepttel leplek meg Benneteket. Nem is cifrázom tovább, mert vár a medence:

Íme egy őrült kubai kávékoktél, a Locura Cubana: 

Hozzávalók:

- 25 ml Nespresso Kazaar (vagy más intenzív kávéőrlemény)

- 2 kiskanál narancslekvár

- 25 ml rum

- 20 ml maracuja szirup

- 40 ml narancs juice

- 40 ml ananász juice

- törtjég

- barnacukor (díszítéshez)

- narancs szelet (díszítéshez)

Elkészítés:

1. Készíts elő egy shakert, és tegyél bele 4-5 jégkockát.
2. Adagolj bele minden hozzávalót, majd alaposan rázd össze.
3. Készíts elő egy koktélpoharat, töltsd félig törtjéggel, majd öntsd rá az elkészített keveréket.
4. Díszítésképp használhatsz narancsszeletet és cukor krusztát is.

Hogyan készül a kruszta? Egyszerűen: Ez tulajdonképpen a koktéloknál a poharak peremére készített dekoratív és ízletes díszítés. Fogd a poharat a talpánál és fejjel lefelé tedd egy vizes edénybe, amibe előzőleg 2-3 milliméter magasságú vizet öntöttél bele, majd a vizes permű poharat kicsit megrázva nyomd bele az adott krusztázó anyagba, ami lehet só, cukor, csokidara a koktéltól függően. Így 2-3mm "mélységben" só, cukor, vagy csokidara perem képződik a pohár szélén. Trükközhetsz még azzal is, hogy víz helyett másmilyen krusztázó italba mártod a poharakat. Neked jelen esetben a cukros krusztáról kell gondoskodni a Locura Cubana kávékoktélhoz, de lehet, hogy a barátaid Margaritát is kérnek majd só krusztával. Jó kavarást a hétvégére!

Az Ausztráliától északra található Pápua Új-Guinea a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guineának a keleti részét és még néhány kisebb szigetet foglal magában. A Magyarországnál ötször nagyobb területű, 6 millió lakosú ország az egyik legkevésbé felfedezett terület a világon, kulturális és földrajzi értelemben is. Pápua Új-Guinea adja a világ kávétermelésének egy százalékát. A kávé az ország legnagyobb bevételi forrása, amely becslések szerint 2,5 millió lakosnak ad munkát.

Az első kávécserjéket brit gyarmatosítók ültették 1890-ben, az igazán nagy mennyiséget termelő, szervezett gyarmati ültetvénygazdálkodás azonban csak 1926-ban indult el az országban. Pápua Új-Guinea kávétermelésének megszervezése a mai napig nehézségeket okoz, hiszen a szigeteken nemcsak a hatalmas távolságokkal kell megküzdeni, hanem a több mint 800 különböző nyelvet beszélő, legalább ezerféle bennszülött népcsoport sokszínűségével is. Rengeteg kistermelő termeszt kávét, a szigeteken egészen kisméretű ültetvényeket is találunk.

Pápua Új-Guinea legfontosabb kávétermő területe az egyik legkeletibb, nehezen megközelíthető, esős és párás vidék, a Rejtett-völgy (Hidden Valley). Innen származik az úgynevezett "mosott" új-guineai kávé. Az apró, eldugott területeken gazdálkodó kávéfarmerek megmossák a kávét, de a szárítást már másokra bízzák. Általában napok is eltelnek, amíg a szárító malmokba eljuttatják a leszüretelt termést.

Pápua Új-Guinea nedves levegőjű fennsíkjai kiválóak a kávétermesztéshez

Pápua Új-Guineában főleg jó minőségű arabicát termesztenek. Az ebből főzött espresso testes ízvilágával és hosszan tartó kellemes utóízével emelkedik ki. A nedves klímának köszönhetően kiegyensúlyozott, harmonikus ízjegyek jellemzik, az intenzív aroma pedig lágy dió ízzel párosul. A pápua új-guineai kávé testes, édes és zamatos, éppen ahogyan az ínyencek szeretik.

A legtöbb helyi kistermelő önkéntelenül is biokávét állít elő, hiszen a műtrágyát és a növényvédő szereket sem megvenni, sem szállítani nem tudják az őserdő mélyében található kávéföldekre.  Ennek is köszönhető, hogy az innen származó kávék a bioboltok gyakori termékei. Magyarországon is a Biocity forgalmaz innen származó kávét. Ha még sosem kóstoltad az új-guineai kávét, akkor itt az ideje, mert tényleg nagyon finom :)

Tovább olvasnál?

Jamaicában terem James Bond kedvenc kávéja

A világ 10 legdrágább kávéja                                                                                                          

A legjobb kávézók Budapesten

Egy korábbi posztban már megosztottam veletek, hogy szemet vetettem egy vákuummal működő szifonos kávéfőzőre, és alig várom, hogy a konyhámban díszelegjen. Első hallásra furcsának tűnhet ez a technológia, pedig nem újdonság. A huszadik század első felében az egyik legelterjedtebb kávékészítési eszköz volt, az utóbbi években pedig kezd visszajönni a divatba. Lássuk, mi ez, és hogyan működik.

A vákuumos kávékészítő szifon Észak-Amerikában és Európában több tucat háztartási eszközgyártó kínálatában szerepelt a huszadik század elején. Az 1950-es évektől folyamatosan szorult ki a piacról, mivel tűzhelyen használható gőznyomásos kávéfőzők olcsóbbak és strapabíróbbak, a később elterjedt elektromos filter- és eszpresszógépek pedig jóval kényelmesebbek voltak. A kávészifon eltűnt a polcokról, és csak néhány üzem folytatta a gyártást.

Eszpresszógép egy New York-i kávéházban 1942-ben

Az újjászületést az utóbbi évtizedek amerikai-angolszász kávés forradalma hozta el. A 2000-es évektől egyre inkább megjelent az igény az alternatív, különleges kávékészítési technológiákra. A nagyüzemi vagy irodai kávégépekben nagy mennyiségű kávéőrleményen sok víz áramlik át, ami túlkivonatolást eredményez. Az emberek rájöttek, hogy az úgynevezett „csészeminőség” egyik fontos tényezője az adagonkénti készítés, ezért keresni kezdték az 1-2 adagos kávés eszközöket. Rég elfeledett, vagy már alig-alig használt módszerekkel kezdtek kísérletezni, és hamar rájöttek, hogy a szifonos kávéfőző kiváló kávék készítésére alkalmas.

A vákuummal működő kávékészítő eszköz mindig két fő részből áll: egy alsó edényből, amelybe a víz, és egy felső edényből, amelybe a kávé kerül. Az alsó edényben lévő víz melegítés hatására forrni kezd, mely a hőtágulás és a keletkező gőz miatt egy – a szifonos kávéfőző esetében szifonból, máskor üvegből készült – csövön keresztül átáramlik a felső edénybe. A felső edényben egy szűrő van, ebbe kerül az őrölt kávé. A forró víz keveredik az őrölt kávéval, miközben kioldódnak az íz- és aromaanyagok. A hőforrást kikapcsolva az alsó edény lehűl, így vákuum keletkezik, ami az italt egy szűrőn át visszaszippantja az alsó edénybe. A műveletet addig lehet ismételni, amíg el nem érjük a kívánt sűrűséget, ízt és illatot.

A Cafetino kávékészítőjénél a két edény egymás mellett helyezkedik el

Mivel a vákuumos kávékészítési technológiánál sok mindent szabályozhatunk – például az áztatási időt, az adagolást és az őrlés finomságát –, kiválóan lehet vele kísérletezni. Szinte minden típusú kávéból a legjobbat hozza ki, legyen sötétebb vagy világosabb pörkölésű. Aki kedvet kapott, hogy kipróbálja, annak a híres japán Hario gyár szifonos kávékészítőjét ajánlom, amely többféle kiszerelésben és méretben, sőt kiegészítőkkel együtt is rendelhető, de Magyarországon a Cafetino szifonos kávéfőzője is könnyen beszerezhető. A tapasztalataitokat és a véleményeteket most is kíváncsian várom. :)

Tovább olvasnál?

A leggyorsabb kávékészítési módok

Hogyan alakult ki a kávészünet?

5 kellék a lenyűgöző kávékölteményekhez

Mivel mi magyarok általában tejjel és cukorral ízesítjük a kávét, nálunk a tejes költemények különösen népszerűek. De miért szeretünk ennyire tejet önteni a kávéba? Erre több magyarázat létezik. Valaki szerint azért ilyen elterjedt ez az ízesítési mód, mert a tej enyhíti a kávé savasságát, és így kevésbé viseli meg a gyomrot, ami főleg reggel fontos szempont. Emellett az is a tej mellett szól, hogy tejjel keverve a kávé kap egy desszertjelleget, és hosszabb ideig lehet kortyolgatni.

Az eszpresszó elkészítése után a tej különböző alkalmazásaival nagyon sokféle kávékölteményt lehet készíteni. Gyakran nehéz is követni, hogy pontosan mi rejlik egy-egy elnevezés mögött. A tejes variációk közül a cappuccino a legnépszerűbb és a legismertebb hazánkban. A cappuccino hagyományosan azonos, 1/3 arányban espresso-ból, meleg tejből és tejhabból áll. Számokban kifejezve ez kb. 30-45 milliliter kávét jelent, hogy pontosan mennyit, az országonként és helyenként is változó, de állítólag akkor igazán finom a cappuccino, ha körülbelül 2 cm magas tejhab kerül a tetejére.

Szintén népszerű az általában csak tejeskávénak nevezett caffé latte, vagy francia nevén café au lait.  Ez a valódi klasszikus sokak kedvence, nem véletlenül. A latte-t általában nagyobb pohárban szolgálják fel, így az espresso aránya akár 1/4 vagy 1/5 rész lehet, amihez még legalább ennyi gőzölt tejet adnak, és a tetejére krémes tejhabot csurgatnak. A tej összekeveredik a kávéval, és kellemes bézs színt kap, miközben a tetején megmarad egy kevés tejhab is.

A latte macchiato-t a szépen elkülönülő rétegekről ismerhetjük fel.

A latte macchiato-t is sok helyen készítenek Magyarországon, ez az egyik leggusztusosabb kávéköltemény, nekem nagy kedvencem. A habosított tejet egy magas falú üvegpohárba töltik, az eszpresszót pedig lassan csorgatják a habos tejbe, így alakulnak ki a szépen elkülönülő rétegek. A baristák körében örökös vita zajlik arról, hogy a felső habrétegen lévő pöttyöt el kell-e takarni vagy sem. Az ital neve olaszul egyébként foltos tejet jelent. A latte macchiato nemcsak szép, hanem finom is, mivel a meleg tej és tejhab egyedülállóan krémes ízt kölcsönöz a kávénak.

A nyár tökéletes alkalom, hogy a tejes kávékölteményeket feldobjuk egy kis jégkrémmel. A kávé ízvilágához a vanília és a csoki illik a legjobban, de a gyümölcsös ízekkel is érdemes kísérletezni. Az utóbbi években olyan különleges ízekkel is próbálkoztam, mint a madártej és a kókusz. Különböző típusú tejeket is érdemes kipróbálni, mert egészen más ízt ad a tehéntej és a szójatej. Korábban már írtam arról, hogy melyik tejekből készíthető a legjobb tejhab. A kísérletezés előtt érdemes belenézni, mert sajnos nem minden tej habosítható.

Tovább olvasnál?

A legjobb kávézók Budapesten

Mi a különbség a frappé és a jeges kávé között?

Finom, mégis kevésbé ismert kávévariációk