Kávéklub

Legtöbbünk számára elképzelhetetlen a reggel kávé nélkül. Ahogy megérezzük az illatát, majd az ízét, rögtön felébredünk. De sokszor már a látványa (legyen szó kávébabról, őrölt kávéról, vagy épp a kapszuláról) is beindítja az agyunkat. Valljuk be: a kávé szép is. Elég csak ránéznünk, és máris szerelembe tudunk esni vele. Akkor miért ne használnánk dekorációs célból is? Jóval többet tud annál, minthogy csak felébresszen – használjuk ki esztétikusságát is!

Ha a karácsonyt is elképzelhetetlennek tartjuk kávé nélkül, miért ne készítenénk a karácsonyfát kávéból? Mellé azért mindenképpen ajánlok egy “hagyományos” karácsonyfát - fenyőből, nagyot - de a kávékarácsonyfa tökéletes kiegészítője az ünnepeknek.

De tovább is mennék: lakásdekorációs kellékek legfontosabb – és legdekoratívabb – része is lehet a kávé. Például a gyertyáé. Az egyik leghangulatosabb, legillatosabb gyertyafajta a kávés, amelyben a viaszba kávébabokat is öntöttek, vagy olvasztott viasszal a kész gyertyára kívülről kávébabokat helyeztek. Másik, szintén imádnivaló alternatíva, ha nem is maga a gyertya tartalmazza a kávét, hanem a sima fehér paraffingyertyát kávébabba ágyazzuk. Lám, még azok is szerethetik így a kávét, akik amúgy inni nem szokták!

Indulgy.com

A kávészertartáshoz szükséges eszközök már önmaguk is szemet gyönyörködtetőek. Akár egy Nespresso gépünk van a konyhában, akár a dizájndíjat nyert Chemex eszközünk, vagy csak egy egyszerű üvegedényben tartjuk a gömbölyű, fényesen matt, melegbarna kávébabokat, vagy a kapszulákat, már lakásdíszként is gondolhatunk rájuk.

http://dekorsuli.hu/dekoracio

Persze a gyertyák mellett mást is feldobhatunk, ha kávéval “ágyazunk meg” neki. Virágcsokrot, vagy fenyőágat is tehetünk kávéba. Szükségünk lesz hozzá egy széles üvegvázára, amelybe belehelyezzük a keskeny, magát a virágot tartó vázát. A két váza közti rést töltsük fel kávébabbal, és kész is az igényes, egyedi virágdekorációnk.

Weddingbee.com

Ha pedig elhervadt a virágunk, távolítsuk el, szedjük ki a kis vázát is a nagyból, és ceruza-, vagy épp sminkecsettartóként használjuk tovább a saját tuningolású lakberendezési cikkünket. Így a kávét az íróasztalra és a fürdőszobába is becsempésztük!

Lovethispic.com

Más ötletem is van, mit csinálhatunk a kávébabbal, ha kivételesen nem meginni szeretnénk. Tegyük a falra! Ragasztó és kávébab, no meg egy kis fantázia segítségével számtalan mintát, motívumot összeállíthatunk. Lehet konkrét forma, vagy esetleg valamilyen nonfiguratív kép, otthonunknak melegséget, ízlésességet, és nem utolsósorban finom illatokat fog adni. Vagy ha nem magát a képet alkotja a kávé, készülhet a képkeret is kávébabból.

Amazon.com

A kávébab hűtőmágnesként is megállja a helyét. A kívánt formára vágott kartonpapírra kell csak felragasztgatni, és esetleg egy csinos szalaggal ellátni, hogy személyre szabott hűtődekorációnk lehessen. Vagy ugyanúgy kiindulva, azaz kartonpapírra rögzített kávébabokkal tányéralátétet is csinálhatunk. Ha forró edényt helyezünk rá, még jobban fogjuk érezni az inspiráló kávéillatot. Csak győződjünk meg róla, hogy hőálló ragasztót használunk.

Goodhomediy.com

De nem áll meg itt a kávélakberendezés tudománya. Állatkákat, kedves figurákat is tudunk készíteni kávébabból. A személyes kedvencem a kávésüni, amely a kávébabtüskéin illatos fűszereket őriz. Elkészítése lehet, hogy több időt, türelmet – és néhány csésze kávét – igényel, de megéri! Egy nagyobb textilt gyűrjünk össze, és körétekert, ragasztózott spárgával alakítsuk ki a kívánt formát. Erre jöhetnek a kávébabok szépen sorban, tüskékként elhelyezve. A sündisznó hátára pedig mehet csillagánizs, fahéj, vaníliarúd, ki mit szeret leginkább a kávéjához tenni!

Etsy.com

A kávézás a társadalmi élet fontos része, a kikapcsolódás, a mindennapi problémáktól való elszakadás pillanata. Vannak, akik úgy gondolják, hogy nemcsak nekik, hanem nehezebb sorsú embertársainak is át kell élni, ezért meghívják őket egy, vagy több caffe sospesora, vagyis felfüggesztett kávéra. A caffè sospeso hagyománya Nápolyban született meg, mégpedig a Caffé Gambrinusban a XIX. század közepén. Ennek a hagyománynak a világnapját ünnepeljük ma, december 10-én.

A caffe sospeso egy érdekes és nagyon szép szokás: a bárba betérő vendég a saját kávéja mellé rendelhet egy vagy több felfüggesztett kávét, amelyet ugyan kifizet, de nem kér ki. Ha később betéved a helyre egy koldus, vagy valaki, aki nem engedhet meg magának egy jó espressót, a barista felkínálja neki ingyen a már kifizetett kávét. A nagylelkű adakozó és a rászoruló nem találkozott egymással, így a szegények büszkesége sem sérült. A Caffé Gambrinusban a mai napig kint van egy kis edény, amibe ki-ki beleteheti a kifizetett, de el nem fogyasztott kávéjának számláját, hogy meghívjon egy-egy rászorulót egy finom kávéra.

A szokás a XIX század közepére vezethető vissza, majd az első világháború és a gazdasági válság idején felerősödött, amikor sokan vesztették el megélhetésüket. Később, a gazdasági fellendülés idején a szokás kissé háttérbe szorult, de nem tűnt el teljesen, főként Nápolyban. Volt, aki különleges alkalmakkal kapcsolta össze az adakozást: Aurelio De Laurentiis, az SSC Napoli futballklub elnöke például csapata győzelmeit követően vásárolt 10 felfüggesztett kávét. Egy időben a Facebookon is rohamosan terjedt a hasonló elveken nyugvó pended coffee kezdeményezés, 2008-ban egy újságcikk hívta fel az olaszok, később pedig az egész világ figyelmét erre a nemes tradícióra, melynek már világnapja is van: mikor máskor ünnepelnék, mint december 10-én, az emberi jogok világnapján?

Már tényleg csak párat kell aludni, és itt a karácsony. És ha még mindig nincs meg mindenkinek az ajándék, lehet, hogy az a pár hátralévő éjszakánk sem lesz felhőtlen, tudva, milyen teendők, bevásárlások várnak még ránk az ünnepekig. Lázas kapkodás, értelmetlen ajándékhalmok beszerzése helyett inkább üljünk le, szürcsöljünk el egy kávét, és közben nyugodtan gondoljuk át, minek is örülnének a szeretteink. Minden reggelük egy kávéval indul? Akkor érdemes végigolvasni ezt az írást. Továbbá javasolnám - annak érdekében, hogy igazán személyes ajándékot adhassunk - hogy csináljuk saját kézzel az meglepetéseket. Alább pár tippem, miket készíthetünk mi magunk a kávérajongó ismerősünknek!

Édes és kedves egyben az a meglepetés, amit mi csinálunk, ráadásul, ha van benne kávé, plusz csoki is. Legyen az a kedvenc teasütemény, egy jól bevált muffin recept felturbózva kávéval, vagy vízgőz fölött megolvasztott, magas kakaótartalmú étcsokoládé, amit a pörkölt kávébabok bevonásához használunk. Bármelyik finomságot is készítjük, celofánba csomagolva sokáig meg fogja őrizni frissességét, és a kis csomagot masnival bekötve, szép dobozkába téve, névre szólóan felcímkézve látványra is tökéletes lesz az ajándék.

Thecakerecipe.co.uk

A gyertya és a kávé találkozásáról már írtam korábban. Ha megajándékozottunk a kávé mellett a szép lakberendezési cikkeket is szereti, érdemes kávégyertyát csinálnunk neki. Nem egy bonyolult dologról van szó: vegyünk egy vastagabb, lehetőleg fehér, drapp vagy barnás színű, egyszínű gyertyát, plusz legyen a kezünk közelében pár kávészem. Egy másik gyertyát gyújtsunk meg, és annak megolvadt viaszába mártva tudjuk a kávét felragasztgatni a vastag gyertyára.

Indulgy.com

Szintén lakásdekor, és ismét kávéval kapcsolatos a következő ötletem: csinálhatunk kávés párnát is! Ha tudunk varrni, mi is elkészíthetjük párnát és a huzatot. Amennyiben nem, szerencsére segítenek nekünk a párnahuzat-nyomtatásra szakosodott üzletek, ahol csak ki kell választanunk a kívánt méretet, anyagot és színt, meg persze a mintát. Ábrázolhat kávéscsészét, vagy kávét, de még egyszerűbb és ötletesebb, ha csak annyit írunk rá, hogy kávé. Vagy továbbgondolva, ezt a négy szót: coffee days, whiskey nights.

Etsy.com

Sőt lehet az ajándékunk maga a kávécserje. Persze, nem olyan egyszerű nyers kávébabot szerezni. Ahhoz, hogy a cserje termést is hozzon, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ideális termőföldet kell vennünk a cserépbe! Tény, hogy idő és végtelen türelem kell hozzá, de megérheti, hiszen van rá esély, hogy meghozza gyümölcsét, vagyis kávécseresznyéjét!

Thinkgeek.com

Alig van már (szerencsére) olyan település Európában, ahol ne találnánk valamilyen hangulatos kis kávézót. Az italok elkészítésének módja változhat, de a kávé iránti rajongás, úgy tűnik, egyforma. Nem volt ez mindig így, de tény, hogy ahogy az első kávébabok bekerültek a kontinensünkre, rögtön sikert arattak és az érdeklődés középpontjába kerültek.

A XVII. század előtt a kávé ismeretlen fogalom volt az európai emberek számára. Aztán néhány, a közel-keleti országokat látogató európai valószínűleg betért azokba a helyi kávéházakba is, ahol már javában fogyasztották a kávét. Az is erősen elképzelhető, hogy először az utcán találkoztak a kávébabokat rézedényekben árusító kávéárusokkal. Majd amikor ezek az utazók visszatértek Európába, kávéimádó beszámolóik szépen felkeltették honfitársaik érdeklődését. Egyébként az is lehet, hogy ezek a turisták hozták be először kontinensünkre a kávét, de esélyes, hogy ők még maximum kis kóstolónyi mennyiségekben szállították az akkor még teljes kuriózumnak tartott szemeket.

A nagyobb mennyiségű kávéimportot viszont már a velenceieknek köszönhetjük: 1615-ben érkezett az első olyan hajórakomány Európába, amely zöld kávébabokkal volt tele. Még abban az évszázadban nyílt meg az első kávéház, majd 1720-ban az a Caffè Florian is, amelyik azóta is üzemel a San Marco téren, és a világ egyik legrégebbi, azóta is működő kávéházaként kedvelt célpontja a kávérajongó turistáknak.

in-venice.com

Ha Velence nem is csapott le olyan hamar és olyan nagy vehemenciával a kávékereskedés lehetőségére, a britek annál inkább. Ők voltak az első európai nemzet, ahol a kávé adta örömöket üzleti alapokra helyezték. Oxfordban 1650-ben nyílt meg az első kávéház, mely egy török származású kávérajongó, Jacob nevéhez fűződik. Gyorsan és sokan követték: Londonban két évvel később már több száz kávézó állt a kávékedvelők rendelkezésére.

Szintén jóval északabbra Velencétől, a korábbi Hanza-városok is gyorsan rájöttek, hogy megéri a kávébiznisszel foglalkozni. Németország is az Északi-tenger partjainál nyitotta első kávéházait. Bréma adott helyet az első németországi kávézónak 1673-ban. Hamar jött a következő, szintén a tengeri szállítmányozás szempontjából ideális helyszínnek bizonyuló kávéház Hamburgban – 1677-ben. A kikötővárosoktól persze hamar terjedt a kávéházak híre és sikere az ország többi területe felé is. Éppúgy, mint a szomszédos országok kikötői és hamar a tengertől távolabbi települései is felvették a fonalat kávékereskedelem szempontjából.

Párizsban 1669 körül lett divatos dolog kávét inni, az első kávézó 1686-ban nyitotta ki kapuit a francia fővárosban.  És ezzel párhuzamosan, a XVII. század vége felé sorra nyíltak a kávéházak egész Európában, miközben a hollandok, az angolok, és a franciák elkezdték kiépíteni a kávékereskedelmüket a különböző arab kikötőkkel. Abban az időben az összes kávét arab országokból importálták, de ügyelniük kellett arra, hogy a termékeny kávébabokkal vagy –növényekkel való üzletelés tiltva volt, így a pörkölt kávészemek értékesítésével foglalkoztak. Az 1690-es években aztán olyan népszerűvé vált a kávé Európaszerte, mindeközben az arab országok politikai problémái pedig annyira súlyossá kezdtek válni, hogy a kávéimport veszélyeztetésének elkerülése végett a legkülönbözőbb európai országok próbáltak kávécserjéket vásárolni kereskedelmi célokra.

A versenyt viszont egyértelműen a hollandok nyerték, mivel nekik sikerült élő növényeket és kávéültetvényeket vásárolniuk, főleg Indiában. Onnan 1696-ban átküldték a cserjéket a mostani Indonézia területére. 1699-ben majdnem elpusztultak a növényeik, de 1704-ben már olyan szépen gyarapodtak, hogy a holland kormányzó már újakat tudott ültetni Jáva szigetén – természetesen kereskedelmi szándékkal. Az első kávészállítmányt innen 1711-ben juttatták Európába. Akkor 450 kilogramm kávét küldtek, tíz évvel később ez a szám 60 000 kilogrammra nőtt.

1706 is fordulópont az európai kávétörténelemben: Batavia (a mostani Indonézia területe) élő növényeket küldött Amszterdam polgármesterének ajándékba. 1713-ban erről a cserjéről szüretelték le az első, Európában (üvegházban) termett kávébabokat. 1711 és 1724 között az amszterdami kertészet számos másik európai botanikai egységgel cserélt kávénövényeket, majd 1714-ben Amszterdam városa egy kávéfát adott át XIV. Lajos francia királynak. A fát a Jardin des Plantes-ban ültették el.

A XIX. század közepéig annak a kávénak a nagy része, amely nem az arab országokban termett, abból a pár kávébabból nőtt, amelyet a hollandok termesztettek Jakartában 1699-ben.

Alapvetően a kávét főleg a hollandok importálták és elsősorban Indonéziából, illetve kisebb mennyiségben Sri Lankáról. A hollandok irányították a nemzetközi kávékereskedelmet a XVIII. század legnagyobb részében, mivel a világkereskedelmi versenytársuk, Anglia főleg teával üzletelt. A XIX. század végére a franciák uralták a kávékereskedelmet, míg az angolok elvették Sri Lankát a hollandoktól és megnövelték a kávétermesztést, ezzel fő kávéimportőrökké válva, szintén a XIX. században.

Egy ország, amely állítólag a harmadik a világon az itt elfogyasztott kávé mennyiségét tekintve. Egy család, ahol valószínűleg már a génekben van a kávézás tudománya. A Friele família hét generációja foglalkozott már a kávéval, és a családi biznisz még mindig virágzik. Norvégiáról, és azon belül az ország legnagyobb kávétermelő cégéről van szó.

A Friele (Kaffehuset Friele) egy norvég kávékészítő és kávémárka Midtunban, amely a norvégiai Bergen városban található. A márka és a cég története egészen 1799-ig nyúlik vissza, amikor egy Herman Friele nevű hajóskapitány Bergenben kereskedni kezdett. Azzal kezdte, hogy megvett egy ingatlant és megalapított egy importtal foglalkozó üzletet, amely főleg a kávéra helyezte a hangsúlyt. A XIX. század közepén a kávéfogyasztás egyre jelentősebb méreteket öltött – a globális termelés lehetősége engedte csökkenni az árakat, így tudott megnőni az igény a kávé iránt. Az igény azóta sem csökkent, sőt... Pláne Norvégiában.

pakketogmerket.no

A cégalapító, Herman Friele is belátta ezt. 1835-ig, nyugdíjba vonulásáig foglalkozott a cégvezetéssel, melyet aztán legkisebb fia folytatott. Berent Friele 1862-ben aztán plusz két partnert bevont, az egyik a fia, Herman Friele lett, a másik új tagnak pedig keresztfiát, Alexander B. Grieget választotta. A cég nevét is megváltoztatták, az átszervezett vállalat a B. Friele & Sønner nevet kapta. Friele és Greg tulajdonában 1897-ig volt a cég, ekkor Grieg kiszállt és Friele fia, Berent Friele lett a partner. Egészen 1900-ig, amikor az idősebb Friele a másik fiát, Hermant is partnerré nevezte ki, ő maga pedig visszavonult. Berent rá két évre hunyt el, így Herman lett az egyedüli tulajdonos, és maradt is oly sok évig. Berent fia, Einar junior vezető pozícióba léphetett a családi vállalkozásban 1925-ben, de a II. világháborúban meghalt.

Communicaffe.com

Mondhatni, addigra egész Norvégia kávéfüggő volt – egy elmélet szerint azért szoktak rá annyira az élénkítő italra, mert 1916 és 1927 között tiltott volt az alkoholfogyasztás, és így azok is elkezdtek rendszeresen és nagy mennyiségekben kávét inni, akik szeszt választottak volna, de helyette kénytelenek voltak a kávéval beérni.

Bár mostmár alkoholt is vásárolhatnak a norvégok, a kávéimádatuk továbbra is szárnyal. És velük együtt a családi kávébiznisz is. A jelenlegi üzemük 1981-ben épült, és mára a  Friele cég a családon belül a hetedik generáció kezében van, elnöke Herman Friele. A mostani tulajdonos a kávébabokat 9-10 különböző országból, legfőképp Brazíliából és Kenyából szerzi be. Míg az 1980-as évek közepéig a legtöbb kávét Nyugat- és Észak-Norvégiában adták el, ma már az egész országban értékesítik a kávét. Tulajdonképpen norvég nemzeti kávét jelent a Friele név…

Wikiwand.com

A Friele Frokost Kaffét vezető márkaként tartják számon a norvégok, 29%-os piaci részesedéssel. A Friele termékek között találjuk a Kronekaffe és a Café Noir termékeket is. Összességében a Friele kávémárkák a nemzeti piac 35%-át teszik ki napjainkban.  És nagy rá az esély, hogy ez a szám tovább fog emelkedni. Hogy mi lesz a família üzletének a folytatása? Ha így megy tovább, még jó sok generáció, és emberöltőről emberöltőre, apáról fiúra szálló szakértelem és elhivatottság a norvég kávé iránt. Plusz sok-sok tonna kávéfinomság.