Kávéklub

A koffein jótékony hatásairól általában az jut eszünkbe, hogy segít koncentrálni munka vagy tanulás közben, felébredni vagy épp ébren maradni, de arra ritkábban gondolunk, hogy sportolás közben a koffein – mértékkel fogyasztva -, épp úgy pozitívan hat a szervezetünkre. Ezeket az előnyöket pedig nem csak profi sportolóknak érdemes kihasználniuk.

A kávé és a sport remekül összeillik

Számos kutatás foglalkozik a koffein hatásaival, rengeteg készült arról is, hogy a sportteljesítményre milyen hatással van a fogyasztása. Jó hírem van: a tudósok azt találták, hogy éppen azon sportok esetében érhetők tetten a leginkább a kávé pozitív élettani hatásai, amelyeket az átlagember is szívesen űz, például a futás, kerékpározás vagy a foci.

Eliza Southwood biciklis coffee art képeit itt nézheted meg

A kutatások azt igazolták, hogy az olyan sportoknál, amelyekhez hosszú távon van szükség erőkifejtésre, a koffein csökkenti a fáradtságot, vagyis lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig sportoljunk, mielőtt elfáradnánk. Ugyanakkor a rövid idő alatt nagy erőkifejtést igénylő sportágaknál nem találtak különbséget a koffeint fogyasztó és nem fogyasztó sportolók teljesítménye között. Ide sorolták az úszókat és a sprintereket például.

Hogyan is működik? Az izmoknak glikogénre (mondjuk, hogy cukor) vagy zsírra van szüksége a működéshez. Az izmok először a glikogént hasznosítják és csak később térnek át a zsírra. A koffein akár 50 százalékkal is növeli a zsírfelhasználást, már a kezdeti periódusban is. Ez fogyókúrás szempontból is jól hangzik, ráadásul a glikogén tartaléknak köszönhetően nem is fáradunk el olyan hamar. Ezért érezzük úgy, hogy több energiánk van egy csésze kávé után.

A koffein a központi idegrendszerünkre is hat: segítségével jobban tudunk koncentrálni, gyorsabb lesz a gondolkodásunk és rövidebb a reakcióidőnk. Csapatsportoknál ez különösen hasznos lehet. Ezt a hatást a kávé körülbelül 1-3 órán keresztül fejti ki.

A koffein sportolók számára is hasznos lehet, de a kutatási eredmények némi reményt adnak azoknak is, akik szeretnének elkezdeni sportolni, de kudarcként élik meg, ha hamar elfáradnak, a kávé ezen egy picit segíthet. Persze egy csésze kávétól senki sem lesz Usaine Bolt, és a mértékletes és minőségi kávéfogyasztást most sem győzöm eléggé hangsúlyozni, de a kezdeti lendületet megadhatja. Lényeg a lényeg, az egészség és a kávé akkor is összeillik, ha sportról van szó.

Május van, ideje észbe kapni, és gyorsan elkezdeni az edzést, diétázást, ha úgy szeretnénk festeni a nyári holmikban, ahogy megálmodtuk. Én arra esküszöm, hogy mozgással és kevesebb kalóriabevitellel lehet a legjobb eredményt elérni, de vannak olyan megszállottak, akik minden lehetséges diétát kipróbálnak, hogy elérjék céljukat.

Az egyik legdivatosabb diéta manapság a zöld kávéhoz fűződik, amit leginkább kapszula formában kínálnak, és étrendkiegészítőként kell szedni. A zöld kávé gyakorlatilag a friss kávébab, még pörkölés előtti állapotában, fő hatóanyaga egy antioxidáns vegyület, a klorogénsav, ami az anyagcsere-folyamatok során keletkező szabadgyökök ellen veszi fel sikeresen a harcot. Az antioxidánsok védik a bőrt, fiatalon tartják azt, és segítenek lelassítani az öregedési folyamatokat, tehát szépészeti szempontból sem utolsó.

A klorogénsav a vércukorszint csökkentésében is segít, mivel képes csökkenteni a vékonybélben a glükóz felszívódását, így megakadályozza, hogy a glükóz bejusson a véráramba és megnövelje a vércukorszintet. Ez nagyban segíti a diétát, de a cukorbetegeknek is nagyon jó.

Nem csak a zöld kávé, de a jó fekete is segíthet a diétában, persze egyáltalán nem mindegy, hogyan isszuk. Hiszen, mondanom sem kell, hogy a szirupos-tejszínes-karamellás csodákat nem az alakunk megőrzésére találták ki, ugye? A feketekávé üresen, vagy édesítőszerrel elenyésző mennyiségű kalóriát tartalmaz, és egy sor jó tulajdonsággal bír: stimulálja a központi idegrendszert, élénkít, emeli a teljesítőképességet, fokozza a szív- és veseműködést, így utóbbinak köszönhetően a kiválasztást is. A diétában elsősorban azért segíthet, mert felpörgeti az anyagcserét, ezért segíti a kalóriaégetést, illetve az elraktározott zsír felszabadítását.

A koffein pozitívan hat a fizikai teljesítményre, növeli az állóképességet. Tehát, ha mértékkel isszuk a kávét, akkor a sport is jobban fog menni.

Persze azért csodákat senki se várjon a kávétól, aki fogyni akar, de sok mozgással és kis odafigyeléssel biztos a siker!

Időről időre megkérdezik tőlem ezt, és én mindig ugyanazt válaszolom: túl sokat. Biztos sokaknak ismerős a helyzet, bár én hajlamos vagyok ezt vágni rá akkor is, ha aznap történetesen csak két csészével ittam. Korábban már körbejártuk, hogy mennyi kávé az egészséges, most viszont az jutott eszembe, vajon mennyi kávét iszunk itthon, és mennyit isznak más országokban, és persze: kik isszák a legtöbb kávét?

Nem árulok zsákbamacskát: a finnek, ők isszák a legtöbb kávét

Finnország magabiztosan vezeti a listát: a finnek átlagosan évi 12 kg kávét isznak, több mint két kilóval többet, mint skandináv és észak-európai szomszédjaik. Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia és Svédország követi őket a sorban 8-9 kg éves fejenkénti fogyasztással, megelőzve a világ legnagyobb kávétermelőjét, Brazíliát is.

A KSH számos élelmiszerről készít fogyasztási statisztikákat, így a kávéról is. Aki kíváncsi a teljes listára, az itt megtekintheti

3 kg körüli fogyasztásunkkal Magyarország a világ kávéfogyasztói között az erős középmezőnyben van. Ausztráliában, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Romániában egyébként fejenként nagyjából ugyanannyi kávét fogyasztanak, mint amennyit mi.

A világ országai kávéfogyasztás szerint: minél sötétebb, annál több kávét isznak

A lista végén többnyire fejlődő országok vannak, viszont attól tartok, hogy nem pusztán választás kérdése hogy a puerto ricóiak fejenként kevesebb, mint fél kiló kávét isznak meg évente.

Ha nagyon utána akarok számolni, akkor én bőven elhasználok 3 kiló kávét egy év alatt. Talán még a dupláját is. Persze a statisztika is a teljes lakosságra vonatkozik, a szomszéd hat hónapos kisfiára épp úgy, mint a legnagyobb kávérajongókra. Engem mindenesetre meglepett, hogy az északiak isszák a legtöbb kávét. Mondjuk a téli hidegben, mikor még a nap sem akar felkelni, nem csodálom, hogy szükségük van egy jó forró kávéra.

Mostanában mindenhol a zöld kávé jön velem szembe, rengeteget cikkeznek róla, ezért roppant kíváncsi lettem, hogy mi is ez a nagy felhajtás körülötte. Elsősorban a fogyókúrázók őrülnek meg érte, mert az élénkítő hatás mellett állítólag csak úgy falja a kilókat.

A zöld kávé tulajdonképpen a még éretlen, feldolgozatlan kávébab, azaz nincs megpörkölve, ezért nincs meg a jellegzetes, sötétbarna színe. A zöld kávéból készült, gazdag aromájú ital fogyasztása azonban nem csak a közérzetedre, de az egészségedre is kedvező hatással lehet. Lássuk csak, miért!

A zöld kávé hatóanyagainak hasznosságát már több orvosi kutatással is alátámasztották. A legfontosabb hatóanyaga a klorogénsav, egy antioxidáns vegyület, ami az anyagcsere-folyamatok során keletkező szabadgyökök ellen veszi fel sikeresen a harcot. Az antioxidánsok védik a bőrt, fiatalon tartják azt, és segítenek lelassítani az öregedési folyamatokat. És hát állítólag a fogyásban is nagy segítség, sokan esküsznek rá.  

Felfedezték, ugyanis, hogy a klorogénsav hatékonyan csökkenti a vércukorszintet, mivel képes csökkenteni a vékonybélben a glükóz felszívódását, így akadályozva meg, hogy a glükóz bejusson a véráramba és megnövelje a vércukorszintet. Emiatt nem csak a fogyni vágyóknak nyújt segítséget a zöld kávé, hanem a cukorbetegeknek is.

A kávébab serkenti a lassú anyagcserét, és javítja a sejtek mikrokeringését. A zöld kávé csökkenti a táplálékokkal bevitt szénhidrátok zsírrá alakulását, ez pedig azért fontos tény, mert a túlsúly egyik legfőbb felelősei a zsírok mellett a szénhidrátok.

A zöld kávé-fekete kávé esetében is fennáll az, ami a teáknál, vagyis, hogy a zöld kávéban található koffein nem ugyanaz, mint ami a fekete kávéban van, ez ugyanis lassabban szívódik fel, viszont hosszabb időre fejti ki hatását, így sokáig élénken, frissen tart.

Azért szeretem a kávét, mert rengeteg lehetőséget rejt. Annyi változata létezik: lehet hosszú vagy rövid, ihatjuk hidegen vagy melegen, cukorral vagy édesítővel, feketén vagy tejjel, akár egy kis tejszínhabbal megbolondítva, és még sorolhatnám. A rövid, méregerős fekete és az édes, habos kávécsodák közt száz meg száz variáció elfér a kávékészítés nagy skáláján.

A legjobb a kávéban, hogy úgy iszom, ahogy éppen kedvem tartja. Persze ott vannak a nagy klasszikusok is, az eszpresszó, a latte, a kapucsínó és társaik, amikben sosem csalódunk. Na de mit is takarnak ezek az ismerősen csengő nevek, pontosan melyik hogyan készül, és mi a különbség az alapvető kávétípusok között?

Az eszpresszó készítésekor a majdnem forrásig melegített vizet nagy nyomással préselik át a kávéőrleményen, ezáltal az eredmény egy testes, gazdag aromájú kávé lesz. A crema, vagyis a tetején képződő krémes hab, amely a minőségi kávék jellemzője, az eszpresszó nagyon fontos része. Általában előmelegített porceláncsészéből fogyasztják, és sokan esküsznek rá, hogy ez az elkészítési mód szabadítja fel a legjobban a kávé ízét és illatát. Az eszpresszó az alapja számos további elkészítési módnak, például az americanónak, a latte macchiatónak vagy a kapucsínónak (szerintem is furcsán néz ki így, de megnéztem, és a helyesírási szótár szerint bizony így kell írni:)

Sokan gondolják, hogy az eszpresszó a legerősebb kávé, és hogy a hosszúkávé ugyanannyi koffeint tartalmaz és nem többet – ez azonban nem igaz. A hosszúkávé esetében a kávéőrleményen sokkal hosszabb idő alatt folyik át a forró víz, ezáltal több ízanyag és több koffein is oldódik ki belőle. Ehhez képest az americano forró vízzel felöntött eszpresszó, ami ugyanannyi koffeint tartalmaz és ugyanazt az ízélményt adja, mint az eszpresszó, de kevésbé koncentrált formában.

A kapucsínó egyharmad rész eszpresszóból készül ugyanennyi forró tejjel és gőzölt tejhabbal. Szerintem a legtöbben ezt kérjük, ha egy kávézóban hirtelen meg kell mondanunk, mit szeretnénk, mert egy kapucsínó mindig jó és szinte nem lehet elrontani.

A latte macchiatót viszont nagyon könnyű elrontani, persze ilyenkor sem az ízében, hanem a megjelenésében van a hiba. Az olasz kifejezés szó szerinti fordítása „koszos tejet” jelent, ami az elkészítésre utal: a forró, habos tejbe egy kanál segítségével csurgatják bele az eszpresszót, így a két réteg nem keveredik össze, a kávé réteges marad. Általában magas falú üvegpohárban tálalják, hogy jól mutasson.

A tejeskávé a latte macchiato egyszerűbb formája, ennek készítésekor egyszerűen belekeverik az eszpresszót a gőzölt tejbe. A latte viszont egy harmadik elkészítési mód, ez is bőséges mennyiségű tejjel készül, de dupla eszpresszóból, tehát kétszer annyi koffeint tartalmaz, mint a latte macchiato vagy a klasszikus tejeskávé. Létezik olyan variációja is, amikor egy másik alapitalt is kevernek bele, például teát, ezt nevezik chai latténak.

Én legtöbbször a tejeskávé mellett döntök, de mondjuk egy illatos eszpresszó, hm… Te melyiket választanád most?