Kávéklub

A kávé sokak számára a mindennapok elengedhetetlen része, mégis rengeteg a bizonytalanság és a tévhit fogyasztásával és hatásaival kapcsolatban. Élénkítő italként, legális drogként és vízhajtó anyagként is szokás emlegetni, de vajon mi az igazság ezek mögött? Az eszpresszó erősebb, mint a hosszú kávé, és az instant kávéban nincs is igazi kávé? Összegyűjtöttem a kávéfogyasztáshoz kapcsolódó leggyakoribb négy tévhitet, és az igazságot.

1. Tévhit: a kávé egészségtelen

Gyakori tévhit, hogy a rendszeres kávézás növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ám a legfrissebb kutatások szerint a mértékletes, napi kávéfogyasztás még jót is tehet a szívnek. Már számos kutatás is kimutatta a kávé jótékony hatását bizonyos betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a Parkinson-kór, a májrák és a májzsugor ellen. Emellett a kávé az egyik legfontosabb antioxidáns-forrás polifenol tartalma miatt – amely a zöld kávéban kiemelkedően magas, többszörösen meghaladja a teáét. A szakértők mindezek ellenére továbbra is azt javasolják, hogy a kismamák, a vérnyomás- vagy vércukor-szabályozási problémával küzdő betegek inkább a koffeinmentes változatot válasszák.

2. Tévhit: a hosszú kávéban kevesebb a koffein

A kávé koffeintartalmával kapcsolatban több tévhit létezik. Az erősebb ízű kávéról azt szoktuk gondolni, hogy több koffein van benne, vagyis, hogy „erős” a kávé, pedig valójában a kávé keserűsége és koffeintartalma között nincs összefüggés. Szintén általános tévhit, hogy a hosszú kávéban kevesebb koffein van, mint az eszpresszóban, pedig legtöbbször éppen fordított a helyzet, mert minél hosszabb ideig tart a kávéfőzés, annál több koffein oldódik ki az őrleményből. Az elkészítés módjától függően akár 180-200 mg koffein is lehet egy csésze hosszúkávéban, míg egy eszpresszóban minden esetben maximum 60-100 mg van.

3. Tévhit: a kávé dehidratál

Bár a kávénak van némi vízhajtó hatása, egy csésze kávé 98 százaléka víz. Ez azt jelenti, hogy a folyadékveszteséget azonnal pótoljuk, amikor kávét fogyasztunk. Ráadásul kutatások szerint a mérsékelt kávéfogyasztás nem okozhat kiszáradást, mert a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja. Akkora adag koffein esetében, mint amennyi bizonyos üdítőkben és a kávéban található, ez a hatás csekély mértékű. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.

4. Tévhit: a koffeinmentes kávé mesterséges

Egy korábbi posztomban már írtam a koffeinmentesítési eljárásokról, és arról, hogy miért érezhetjük magunkat frissebbnek és éberebbnek még egy koffeinmentes kávé után is. Sokan gondolják, hogy a koffeinmentes kávé „mű” vagy hogy csak instant formában létezik, ez azonban tévhit! A koffeinmentesítés során még a pörkölés előtt kivonják a koffeint a kávészemekből úgy, hogy közben a minőség és az élvezeti érték nem csökken, vagyis az illatért és ízért felelős anyagok sértetlenek maradnak. A koffeinmentes kávé tehát igenis lehet épp olyan jó minőségű és zamatos, mint a koffeines. 

A tévhitek többsége arról szól, hogy a kávé veszélyes ital, úgyhogy vigyázni kell vele. A korábbi aggodalmak egyre nagyobb részéről derül ki, hogy hamis, miközben sorra fedezik fel a kávé pozitív hatásait. Mint mindenben itt is fontos a tudatosság és az egyén egészségi állapotának figyelembe vétele. Mivel sokféle kávétípus és kávékészítési mód létezik, így szerencsére biztosan mindenki megtalálja az igényeinek és életmódjának megfelelőt.

Tovább olvasnál?

Csak átverés a koffeinmentes kávé?

Lehet jó kávét inni Magyarországon?

Így szépülhetünk meg a kávétól

Megint véget ért egy év, ilyenkor az ember szeret egy kicsit visszatekinteni, hogy mi történt vele az elmúlt hónapokban. Idén majdnem száz bejegyzéssel bővült a Kávéklub blog, megírtam minden érdekességet, amit idén a kávéról olvastam, hallottam, tapasztaltam. Volt szó fajtákról, előállításról, kávézókról, kávékultúráról, különböző kávés rendezvényekről és még rengeteg más, izgalmas témáról.

A legtöbben arra voltatok kíváncsiak idén, mennyi kávét lehet inni egy nap alatt. Ez nagyon sok mindentől függ, egészségi állapottól, étkezési szokásokról és életkortól például, amely mind hatással van a koffein felszívódására. A koffein átlagos felezési ideje nagyjából 3 óra, ez alatt az idő alatt a szervezet az elfogyasztott koffeinmennyiség felét feldolgozza. Ezt az időtartamot számos tényező befolyásolja. A dohányzás, a fogamzásgátló, az alkohol meggyorsíthatja a koffeinvegyület kiválasztását, a terhesség viszont akár 100 százalékkal is megnövelheti az átlagos felezési időt.

Arról is volt szó az idén, hogy a kávé nem csak hogy egészséges is lehet, de bizonyos sporttevékenységekhez, például a futáshoz kifejezetten hasznos is, arról nem is beszélve, hogy a zöld kávé még a fogyókúrában is segíthet.

Hogy mi a különbség a cappuccino chiaro és scuro között? Hát a tejhab! Idén számos kávétípust bemutattam, volt szó arról, hogyan szeretik a kávét a Vietnámban vagy épp Kubában, de a legnagyobb érdeklődésre ezek közül a bejegyzések közül a Kávékisokos második része tartott számot: az első részben a legalapvetőbb kávétípusokat mutattam be, például a flat white-ot és az americano-t, a másodikban pedig a különlegesebb variációkat, amilyen az osztrákok által „ungarischer Kafee”-nak nevezett jegeskávé. A különböző kávétípusok mellett a latte art-nak is külön figyelmet szenteltem idén, még egy workshopon is részt vettem!

De írtam praktikus dolgokról is, például a kávézacc újrahasznosításáról. Már többször gondoltam azt, hogy már mindent megírtam arról, hogy mire lehet használni, de mindig újabb és újabb ötletekkel találkozom a szépségápolástól a háztartási praktikákig.

Bemutattam számos termőterületet, például Tanzániát, Mexikót és Vietnámot, és számos kávéfajtát, köztük a Black Ivoryt és a St. Helenát.  Írtam Japán bizarr kávézóiról, a kávé és tea párharcáról Kínában, a gyönyörű, múlt századi olasz kávéházakról és Budapest legjobb kávélelőhelyeiről is. Köszönöm, hogy elolvastátok, megosztottátok a fejtegetéseimet és a felfedezéseimet a kávéról, remélem, jövőre is sok érdekességgel várhatlak benneteket. Boldog Új Évet Mindenkinek!

Az International Coffee Organization (ICO) adatai szerint Európában a legtöbb kávét az északi országokban fogyasztják. A magyarok egy főre jutó kávéfogyasztása töredéke a legmagasabb fogyasztású országokénak, körülbelül 2 kilogramm körüli. Az egy főre jutó fogyasztás az importáló országok között valamelyest nőtt az elmúlt években, 2012-ben átlagosan 4,3 kilogramm volt. Az EU országok átlaga ennél valamivel nagyobb, évek óta 5 kilogramm körül stagnál.

Lehet, hogy kénytelenek leszünk magasabb kávé árakhoz hozzászokni, ugyanis az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) 2014/15-ös évre vonatkozó előrejelzése szerint a világ kávétermelése másfél millió zsákkal kevesebb lesz, mint a tavalyi, így 148,7 millió zsákra csökken. Mivel a fogyasztást is rekord nagyságúnak várják, a raktárkészletek jelentősen meg fognak csappanni. A rossz terméskilátások és a brazíliai aszály miatt az idén eddig több mint 50 százalékkal drágult a kávé alapanyagának ára, ennek hatására hamarosan Magyarországon is többe kerülhet az élénkítő ital.  

A kávépiacon szabványos 60 kilós zsák az év elejei 110 dollárral szemben 2014 február végén már 170 dollárba került. A drágulást a brazil kávéültetvények több mint harmadát érintő károkra vezették vissza. Az árakat az is magasan tarthatja a közeljövőben, hogy világszerte egyre nő a kereslet a zöld kávé iránt, mivel azt ma már étrend-kiegészítőként, illetve természetes zsírégető fogyasztószerként is használják.

Én általában reggelire egy finom péksütemény mellé iszom a kávét, de sokan reggeli előtt vagy helyett fogyasztják. Az ebédnél is többféle felállás lehet: van, aki közvetlenül ebéd után, desszertként, mások kicsit később, délutáni ébresztőitalként kortyolgatják. A kávé számos hatóanyagot tartalmaz, amelyek hatását befolyásolja a fogyasztás és az étkezés között eltelt idő, ezért szeretnék megosztani veletek néhány hasznos információt a kávézással és az evéssel kapcsolatban.

Ne igyunk kávét éhgyomorra!

Még ha reggel is isszuk a kávét, érdemes előtte enni néhány falatot, például elrágcsálni egy kis kekszet, hogy ne legyen teljesen üres a gyomrunk. Ha éhgyomorra kávézunk, az italban lévő csersavak káros hatással lehetnek a gyomrunkra, illetve ilyenkor a kávé vízhajtó hatása is erősebben érvényesül.

Étkezés után várjunk 1 órát!

Bár a kávé egyik közismert élettani hatása, hogy segíti az emésztést, mégsem ajánlott közvetlenül étkezés után fogyasztani. A kávéban ugyanis olyan vegyületek találhatók, amelyek elnyelik az étkezés során nyert fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok egy részét. Például a kávéval együtt elfogyasztott élelmiszerekből kevesebb vas tud felszívódni a szervezetben. Nem árt tehát, ha kávé előtt hagyunk egy kis időt a gyomrunknak az ételek megemésztésére.

A kávé nem csökkenti az éhséget

Nem mehetünk el szó nélkül a diéta kérdése mellett sem. Számos diétával foglalkozó oldal ajánlja a kávét az éhség és az étkezések közötti nassolás ellenszereként. Bár a kávétól egy rövid ideig valóban jóllakottnak érezhetjük magunkat, elfogyasztása után nem sokkal megemelkedik az inzulinszint, és még éhesebbnek érezzük magunkat. A diétázóknak inkább a zöld kávé fogyasztása ajánlott, ami a pörkölt kávénál nagyobb mennyiségben tartalmazza a cukor felszívódását gátló klorogénsavat, így segít a kiegyensúlyozott vércukorszint fenntartásában, és pozitívan hat az éhségérzetre is.

Mivel a kávé hatással van a szervezetünkre, nem árt egy kis tudatosságot vinni a mindennapi rituálékba. Például elmajszolni pár darab finom kekszet a reggeli kávézás előtt, ebéd után pedig várni 1 órát. Én most próbálok átszokni arra, hogy az ebéd után egy-két órával igyam a napi második kávét, és azt kell mondanom, hogy sokkal jobban esik. Kora délután, amikor már nem érzem magam eltelve az ebétől, olyan, mint egy könnyű kis desszert, ami felfrissít, így újult erővel látok neki a munkának.  És te mikor kávézol? Írd meg kommentben! :)

Fellázadtak a nők a kávéházak ellen – persze mindez nem napjainkban, hanem 1674-ben történt. Az Abesszin-félszigetről származó kávécserjét és a terméséből készült italt évszázadokon át heves viták övezték. A kávét a 15. században fedezte fel magának Európa, arról azonban sokáig nem volt egyetértés, hogy a kávét támogatni, vagy tiltani kell. A 21. században illatos, frissítő nedűként gondolunk a kávéra, de az ital hódító útja különböző állomásain más és más megítélés alá esett.

A muszlimok között azért terjedt el viszonylag gyorsan, mert a Korán által tiltott alkohol helyett fogyasztották. A Közel-Kelet arab országai után Törökországon keresztült került Európába. Itt azonban először idegenkedtek tőle, mivel a fekete levet a sátán italának tekintették, ezért VIII. Kelemen pápa véleményét kérték róla, aki végül engedélyezte a fogyasztását.

VIII. Kelemen pápa, miután maga is megkóstolta és nagyon megkedvelte az italt, áldását adta a kávéra

A kávé fogyasztását már az arab kultúrában is közösségi élményként élték meg, qahveh khaneh-nek nevezett találkozóhelyeiken zenét is hallgattak, sakkoztak, különféle performanszokat néztek és információt cseréltek az Amerikai Kávészövetség szerint.

Az európai értelemben vett "kávéházak", sőt, az irodalmi kávéházak története 1554-ben, Konstantinápolyban kezdődik. Az első olyan nyilvános létesítmény ötlete és megnyitása, ahol kávéfőzetet fogyasztanak, két szíriai kereskedőtől, Semtől és Hakemtől származik, mely jó alkalmat kínált egy kis háborúra a kávé lelkes hívei és a puritán, komor hívők között, akik nem nézték jó szemmel e "kicsapongó" helyek szaporodását. A szimpatizánsok mindazonáltal "a tudás és a művelt emberek iskolájának” nevezték ezeket a létesítményeket, ahol költők és írók, sakkjátékosok, rangos hivatalnokok és a szeráj kereskedői gyülekeztek. A kávé hívei és a vakbuzgók között véres verekedésekre került sor, ami a török hatóságokat arra kényszerítette, hogy bezárják ezeket az intézményeket. Ez nem tartott túl sokáig, mert aki egyszer megkedvelte a kávét, az nem nagyon akarta távol tartani magát tőle.

Hagyományos török kávéház

A kávé frissítő hatása miatt sokan értelmezték félre hatását és működését az évszázadok során, nyugaton épp úgy, mint keleten. Európa valamennyi országában, kivéve Hollandiát és Itáliát, a lelkes hívek és ádáz ellenfelek több évtizeden át hadakoztak egymással. Alig ürültek ki az első kávéscsészék Marseille-ben, amikor 1644-ben egy orvosi testület – bizonyára a bor védelmében -, hevesen fellépett "a veszedelmes ital ellen, amelyből valamennyi baj fakad, leginkább azok számára, akik epés vagy melankolikus vérmérsékletűek, kiknek mája és agya természettől fogva meleg, végül pedig azoknak, akiknek elméje igen éles és vére forró".

Ezt követően más orvosok és botanikusok folytattak hosszas értekezéseket a kávéemberi testre gyakorolt jótékony hatásáról; például arról, hogy ez az ital képes "megakadályozni, hogy a füst felszálljon a gyomorból a fejbe", vagy "majdnem biztosan megelőzi a gutaütést, a bénulást, az álomkórt és szinte minden más mélyalvási betegséget".

Később a történetírók és irodalmárok is hozzátették a magukét. Montesquieu például ezt írta: "Ha én volnék a király, bezáratnám a kávéházakat, mert akik e helyeket látogatják, sajnálatos módon felfűtik az agyukat. Jobban szeretném a kocsmában látni őket részegeskedés közben: legalább csak magukkal tennének rosszat, míg az a részegség, amit a kávé okoz, veszedelmessé teszi őket az ország jövőjére nézve."

Jules Michelet egy évszázaddal később szenvedélyesen írt a kávéról, egy új kor kezdeteként köszöntötte a kávéházak megjelenését: "Megfosztották trónjától a kocsmát, az undorító kocsmát, ahol XIV. Lajos fiatalkorában a hordók és a lányok között hempergett. (...) A kávé eltörli a képzelet füstjeinek homályos és súlyos költészetét, és a jól felfogott valóságból csiholja az igazság szikráját és villámát – az antierotikus kávé, amely a szellemi izgalom által lecsendesíti a nemi vágyat."

A londoni serfőzők és más hazafiak féltették kocsmáik forgalmát és egyre több támadást intéztek a kávé ellen, és meglepő módon a nők is a kocsmárosok pártjára álltak. 1674-ben született meg a „The Women’s Petition Against Coffee” nevű csoport petíciója, amely bemutatja "azokat a komoly hátrányokat, amiket a női nem számára ennek a sorvasztó és gyengítő italnak a túlzott fogyasztása jelent". Ebben azzal vádolták a kávét, hogy férjeiket nemző képtelenné teszi. Az felháborodás hátterében az lehetett, hogy a férfiak, a kocsmák mellett a kávéházakat is látogatták, így kevesebb időt töltöttek otthon, mint azelőtt. A következő évben II. Károly parancsára kísérlet is történt a kávéházak, mint „ördögi létesítmények” bezárására, ez azonban majdhogynem lázadást eredményezett: tizenöt nap múlva egy újabb rendelet megengedte, hogy újra kinyissanak, bár felügyelet mellett.

Szerencsére ma már tudjuk, hogy a kávé nem az ördög itala, és bár nem szoktunk ezen gondolkodni, de a kávéfogyasztásnak és a kávékultúrának nagyon sokat köszönhetünk-: gondoljunk csak az irodalmi kávéházakra, vagy napjainkban a hétköznapi dolgokra, a kávézókban szakdolgozatot író egyetemistákra, az első randevún a sarokban megbújó fiatal párra, vagy a hétfő reggeli papírpoharas „sétálós” kávénkra: mi minden hiányozna kávézók nélkül!

A korabeli kávéfogyasztási szokásokról Loránd Gáspár „Boldog Arábia” című úti jegyzetében olvastam, ebben további érdekességeket találhattok a témában.