Kávéklub

Nálatok hogyan végződik a kávézacc pályafutása? Ugye nem a szemetesben? Én alapból nem szeretek semmit kidobni, plane, ha tudom, hogy még számtalan módon felhasználhatom a hulladékot. A kávézacc márpedig ilyen, mondhatni, igazi kis csodaszer, és semmiképpen nem szemét. Már írtam róla korábban is, mennyiféleképp újrahasznosítható, de most szeretném tovább bővíteni a listát. Csak hogy meggyőzzelek titeket, ti se dobjátok ki ezentúl!

Testőrként például tökéletesen beválik a kávézacc, ha a kedvenc kerti növények köré szórjuk, merthogy megvédi őket a hangyáktól, csigáktól, meztelen csigáktól. Sőt, ha még narancshéjdarabkákat is teszünk a féltett növények mellé, jó eséllyel a macskákat is távol tarthatjuk.

Egyes növények tápszereként is ideális a kávézacc. Ha azáliát, hortenziát, kaméliát, rózsát vagy más olyan virágot ültetünk, amely a savas talajt szereti, érdemes műtrágyaként gondolni a kávézaccra, hiszen káliummal és nitrogénnel dúsítja a talajt. Csak össze kell keverni levágott fűvel, falevelekkel vagy épp száraz szalmával és ezzel táplálni a növények gyökerét.

Ha pedig most nincs szükségünk a kávézaccra, akkor később hasznossá válhat. Szórjuk bátran a komposztra, jó szolgálatot fog ott tenni, és ha legközelebb virágföld kell, a minőségi, tápanyagdús alapanyag rögtön kéznél lesz.

A répaimádók is gondolják meg, kidobják-e a kávézaccot, a répa ugyanis sokkal szebben és nagyobbra nő, ha az ültetése előtt a földhöz egy kis kávézaccot adtunk. És – mint már fent is említettem – a kártékony állatokat is elűzi a környékről, mielőtt megpróbálnák megenni a répánkat.

Nem gondolnánk róla, de takarítószerként is megállja a helyét a kávézacc. Konyharuhára szórva egy kis dörzsöléssel el tudja távolítani az edényekre száradt ételmaradékokat, miközben az edények anyagához, felületéhez kíméletes marad és nem hagy karcos nyomokat maga után.

Mosogatás mellett az ilyen hideg hónapokban, mint amilyen a mostani, kandallónk tisztításához is hasznunkra fog válni a kávézacc. Szórjuk be vele óvatosan a kandalló belsejét, megakadályozva ezzel a hamufelhők kialakulását. Súlyánál fogva ugyanis a kávézacc “lenyomja” a hamut, melyet így könnyebb lesz összelapátolni is.

És ha már a karácsonyhoz közeledünk, akkor se feledkezzünk meg a kávézaccról. Kidobás helyett öntsünk belőle gyertyát! Kell hozzá pár régi gyertyadarab, amit beolvaszthatunk egy már nem használt serpenyőben, valamint egy kanóc, és egy papírpohár, amibe az olvadt viaszt és a zaccunkat keverjük. Kávésan illatozó, különleges gyertyánkban kedvenc italunk így tovább él!

A kávé világszerte az egyik legnépszerűbb élvezeti cikk. A legtöbb kultúrában nemcsak egyéni, hanem társas rituálék is kapcsolódnak a fogyasztásához. Gondoljunk csak a baráti beszélgetések közben elszürcsölt csodás kávékölteményekre, a munkahelyi kávészünetekre vagy a kávékóstolásra. Vallási szertartások így elsőre már kevésbé jutnak az eszünkbe, pedig vannak olyan helyek a világban, ahol a kávé a vallási életben is központi szerepet tölt be.

A kávé számos kultúrában misztikus, természetfeletti erővel bíró italnak számít, például a török kávénak köszönhetően alakult ki az egyik legnépszerűbb jóslási technika, a kávézacc-jóslás, míg az etiópiai Oromo törzs tagjai úgy tartják, hogy a kávé Isten ajándéka, így náluk a vallási szertartások fontos kelléke.

A török kávé és a jövendölés

A török kávé készítéséhez a pörkölt kávét többször átdarálják, míg megfelelő finomságú nem lesz. A dzsezvának nevezett, hosszú nyelű sárgaréz edényben cukorral együtt főzik, majd mielőtt felforrna, leveszik a tűzről. Ezután még néhányszor felmelegítik, majd az italt csészékbe öntik a kávézaccal együtt. A jó török kávé ismérve, hogy a zacc nem a felszínen úszkál, hanem leül a csésze aljára, ami a jóslást is lehetővé teszi.

A kávézacc-jóslás egy több évszázadra visszavezethető, tradicionális jóslási technika, amely Törökországban, az arab világban és a Közel-Keleten is rendkívül elterjedt. Amikor a törökök az elmúlt századokban Európába léptek, maga a kávé és az ahhoz kötődő jövendölési módszer az európai országokban is népszerű lett. A török kávé a hiedelem szerint különösen alkalmas a jóslásra, hiszen az ital elfogyasztása után a csésze alján maradt zaccból kirajzolódó szimbólumok értelmezésével következtethetünk a jövőre. 

A jósláshoz a kávé elfogyasztása után helyezzük a csészealjat a csészére, és háromszor fordítsuk fejre, hogy a felesleges zacc a csészealjba potyogjon. A csésze leemelése után kezdődhet az ábrák olvasása.

Mivel a kávézaccjóslás különböző hagyományokhoz és rituálékhoz kapcsolódik, a különböző kultúrák gyakran másképp értelmeznek egy-egy szimbólumot. A török hagyomány szerint magunknak nem szabad jósolni, mert azzal esetleg befolyásolhatjuk jövőt. Törökországban járva mindenképp érdemes kipróbálni egy autentikus kávézóban, mert izgalmas élmény, amit felfoghatunk hagyományként, de egyszerűen csak játékként is.

Ahol a kávé maga az élet

A kávé őshazájában, Etiópiában élő Oromo törzs számára a kávé maga az élet és a termékenység széruma. Úgy tartják, hogy a kávécserje különb az összes többi növénynél, mert Waaaq nevű istenük könnyéből nőtt ki. A területen főleg a magasabb, 1000-2000 méteres tengerszint feletti magasságot kedvelő arabica kávék teremnek, az ezekből készített nedűt pedig nem egyszerű italként, hanem fontos táplálékként és gyógyszerként tarják számon a helyiek.

A kávécserje örökzöld, így az Oromo törzs tagjai az egész évben fennmaradó zöld színe miatt a termékenység szimbólumának, Waaaq áldásának tartják. A földművesek a szerencse, a jó termés és a béke reményében lakhelyük kapuja mellé is ültetnek néhány kávécserjét, hogy Waaaq jelenlétét érezhessék a növényen keresztül. A kávé minden társadalmi és vallási rituáléjuknak szerves része, így az ezzel kapcsolatos hagyományok generációról generációra való átadása különösen fontos szerepet tölt be a törzs életében.

Bár én magam szkeptikusan állok a misztikus dolgokhoz, szerintem cseppet sem meglepő, hogy a kávé ilyen különleges szerepet tölt be számos kultúrában, hiszen évszázados hagyománya van a kávéfogyasztásnak Európában, azokon a területeken pedig, ahol őshonosak az arabica és robusta fajták, még régebb óta fogyasztják élénkítő hatásáért. Több kultúrában természetfeletti erőt tulajdonítanak neki, és felsőbbrendű növényként tekintenek rá. Számos pozitív hatást gyakorol a testre és a lélekre egyaránt attól függetlenül, hogy misztikus varázsnövényként tekintünk-e rá, vagy tudományos szempontból közelítünk jótékony hatásaihoz. A kávéhoz kapcsolódó mindennapi egyéni és társas rituálék pedig a mi kultúránkban is fontos szerepet játszanak.

Tovább olvasnál?

A kávé tényleg egészséges?

Ahol a kávé nemzeti kincs: Etiópia

Kávéalapok- arabica vs. robusta

Megint véget ért egy év, ilyenkor az ember szeret egy kicsit visszatekinteni, hogy mi történt vele az elmúlt hónapokban. Idén majdnem száz bejegyzéssel bővült a Kávéklub blog, megírtam minden érdekességet, amit idén a kávéról olvastam, hallottam, tapasztaltam. Volt szó fajtákról, előállításról, kávézókról, kávékultúráról, különböző kávés rendezvényekről és még rengeteg más, izgalmas témáról.

A legtöbben arra voltatok kíváncsiak idén, mennyi kávét lehet inni egy nap alatt. Ez nagyon sok mindentől függ, egészségi állapottól, étkezési szokásokról és életkortól például, amely mind hatással van a koffein felszívódására. A koffein átlagos felezési ideje nagyjából 3 óra, ez alatt az idő alatt a szervezet az elfogyasztott koffeinmennyiség felét feldolgozza. Ezt az időtartamot számos tényező befolyásolja. A dohányzás, a fogamzásgátló, az alkohol meggyorsíthatja a koffeinvegyület kiválasztását, a terhesség viszont akár 100 százalékkal is megnövelheti az átlagos felezési időt.

Arról is volt szó az idén, hogy a kávé nem csak hogy egészséges is lehet, de bizonyos sporttevékenységekhez, például a futáshoz kifejezetten hasznos is, arról nem is beszélve, hogy a zöld kávé még a fogyókúrában is segíthet.

Hogy mi a különbség a cappuccino chiaro és scuro között? Hát a tejhab! Idén számos kávétípust bemutattam, volt szó arról, hogyan szeretik a kávét a Vietnámban vagy épp Kubában, de a legnagyobb érdeklődésre ezek közül a bejegyzések közül a Kávékisokos második része tartott számot: az első részben a legalapvetőbb kávétípusokat mutattam be, például a flat white-ot és az americano-t, a másodikban pedig a különlegesebb variációkat, amilyen az osztrákok által „ungarischer Kafee”-nak nevezett jegeskávé. A különböző kávétípusok mellett a latte art-nak is külön figyelmet szenteltem idén, még egy workshopon is részt vettem!

De írtam praktikus dolgokról is, például a kávézacc újrahasznosításáról. Már többször gondoltam azt, hogy már mindent megírtam arról, hogy mire lehet használni, de mindig újabb és újabb ötletekkel találkozom a szépségápolástól a háztartási praktikákig.

Bemutattam számos termőterületet, például Tanzániát, Mexikót és Vietnámot, és számos kávéfajtát, köztük a Black Ivoryt és a St. Helenát.  Írtam Japán bizarr kávézóiról, a kávé és tea párharcáról Kínában, a gyönyörű, múlt századi olasz kávéházakról és Budapest legjobb kávélelőhelyeiről is. Köszönöm, hogy elolvastátok, megosztottátok a fejtegetéseimet és a felfedezéseimet a kávéról, remélem, jövőre is sok érdekességgel várhatlak benneteket. Boldog Új Évet Mindenkinek!

Kár lenne a szemétbe dobni a kávéfőzés után visszamaradt kávéőrleményt, szerencsére egyre népszerűbb nálunk is az újrahasznosítás, és a kávézacc felhasználásának is rengeteg módja terjedt el. A legismertebbek közé tartozik a lefolyó tisztítása, a különböző szagok semlegesítése és virágföld vagy a kerti növények talajának savasítása – ezekről már én is írtam korábban.

Mivel a kávézacc maradék, azt a benyomást kelti, hogy nem jó ötlet elfogyasztani, pedig valójában értékes tápanyagokat tartalmaz és tele van antioxidánsokkal. Egy csipetnyi kávézacc számos húsétel esetében lehet a titkos összetevő, ami egy kicsit intenzívebbé varázsolja az ízeket. Különleges füstös ízt ad például a sült húsoknak, ha sütés előtt átdörzsöljük egy kevés kávézaccal. Mások arra esküsznek, hogy a sertéspörköltet bolondítsuk meg egy teáskanálnyival. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a zaccnak kesernyés íze van, ezért óvatosan kell bánni vele!

A kertészkedés szerelmesei előszeretettel használják a kávézaccot növényvédő szerként és talajlazítóként. Akinek a kertjében kék színű hortenziák nyílnak, az valószínűleg már arra is rájött, hogy a kávézaccal manipulálható a virágok színe. A hortenzia eredetileg fehér vagy rózsaszín virágokat hoz, de ha rendszeresen egy kis kávézaccot szórunk köré, megváltozik a föld pH-értéke, és a virágok kék színt öltenek. Kevésbé ismert tény, hogy a rózsák és muskátlik színe is intenzívebb lesz, ha a talajt kávézaccal keverjük.

A kávét nemcsak kellemes íze és illata, hanem élénk sötétbarna színe miatt is kedveljük. A kávézaccból könnyű természetes festéket készíteni: csak annyi a teendő, hogy tíz percig főzzük forró vízben, majd leszűrjük: ezt használhatjuk ruhák színezésére, húsvéti tojások festésére. A kávézaccot ugyanígy használhatjuk természetes hajbarnítóként is, de a kávé más szépségápolási praktikákhoz is hasznos lehet.

Gondoltad volna, hogy a kávézacc kiváló húsfűszer, vagy hogy megváltoztatja egyes virágok színét? És te hogy szoktad újrahasznosítani a zaccot? Ha van hasonlóan meglepő ötleted, tapasztalatod, akkor oszd meg velünk kommentben! 

Szeretjük a kávét, sokat iszunk belőle. Pont. A kávéfőzésnek azonban óhatatlanul lesznek melléktermékei is, használjunk bármilyen módszert. És ezzel azért, lássuk be, jó lenne valamit kezdeni, ha oda szeretnénk figyelni a környezetünkre.

Nem csak a kávé főzésekor, de már a kávé szüretelésekor is keletkeznek természetes melléktermékek, például a kávécseresznye húsa. Ez a húsréteg veszi körbe a kávészemeket, és a feldolgozás során eltávolítják teljesen. Nem vész azonban kárba, hiszen a legtöbb esetben a komposztba kerül, amivel aztán a talaj termékenységét növelik. Érdekes, de ebből a gyümölcshúsból még állateledelt is készítenek, a marhák mindennapi eledelének akár 20%-át is ki lehet vele váltani! De nem csak az állatoknak adnak belőle, táplálékkiegészítőkbe, üdítőkbe is tesznek. A kávécseresznyéből kivonatából nyert vizet pedig biogáz gyártásához tudják felhasználni. 

Főzéskor az egyik legkézzelfoghatóbb melléktermék a zacc. Ezt általában mindenki kidobja, pedig rengeteg mindenre jó, szemcsés állagának, valamint savas kémhatásának köszönhetően, a szépségápolástól kezdve a növények gondozásáig.

A szépségápolást már érintettem korábban, a zacc akár szappanba öntve, akár egy kis olajjal keverve kiválóan radíroz és feszesít, valamint serkenti a vérkeringést, ami nagyon jót tesz a narancsbőrnek is. Néhány éve azt is felfedezték, hogy a koffein érösszehúzó hatású, így a bőrpirosodás elleni termékek fontos alkotóelemévé vált.

Őszintén megvallva én nem vagyok egy óriási „bio hívő”, de a takarítást igyekszem nagyrészt természetes anyagokkal megoldani, és tényleg működnek! A kávézacc radírozó hatása a ilyenkor is jól jöhet, remekül lehet vele súrolni, és a zsírt is oldja. A lefolyónak is nagyon jót tesz, leszedi a cső faláról, ami nem odavaló, próbáljátok ki!

A növények is meghálálják, ha adsz nekik a kávédból. J Főként a savas talajt kedvelő virágok. Én például imádom a hortenziát, ami csodaszép lesz, ha néha a tövébe borítod a zaccot. Tudtátok, hogy a színét is a föld savassága befolyásolja?

Sokan azért nem használnak kapszulás kávét, mert sajnálják, hogy annyi csomagolás megy egyenesen a kukába, és ezért környezetszennyezőnek tartják. Elárulom: nem kell kidobni! Nagyon sokan jópofa dolgokra használják fel, például ékszereket, vagy egyéb dekorációt készítenek belőle. Ha azonban nem vagy ilyen ügyes, akkor sincs gond! A használt alumínium kapszulák ugyanis 100%-ban újrahasznosíthatók. Nyugat-Európában ennek óriási kultusza van, és nagyon jól működik is, hogy a kapszulák visszakerülnek a gyártóhoz, aki aztán ezeket újra feldolgozza. Itthon is lehet ezeket gyűjteni, vásárláskor magunkkal vinni és leadni a gyűjtőponton. Máris tettünk ezzel egy nagy lépést a környezetünkért, és a kényelemről sem mondtunk le!

Ti tesztek valamit az újrahasznosításért?