A kávécserjét leginkább messzi vidékek kávéültetvényein tudjuk elképzelni, ahol a cserjesorok esőerdőkkel körülvett, meredek hegyoldalakon kapaszkodnak fel. Kevesen tudják azonban, hogy a kávécserje kevés gonddal tartható szobai dísznövény is, s bár valóban az egyenlítői klímát kedveli a leginkább, nincs szüksége speciális ápolásra.
A kávécserje nagyon dekoratív növény. Üde zöld, kissé viaszos tapintású levelei az esőerdők egzotikus hangulatát hozzák a lakásba. A cserje két méter magasra is megnő, de a hajtásokat visszavágva akár bonsaiként is tarthatjuk. Ideális növény azok számára, akik először próbálkoznak szobanövényekkel (vagy az olyan visszaeső növénygyilkosok számára, mint én vagyok), mert jól tűri a kevés fényt és a száraz levegőt, ráadásul nagyon gyorsan nő, évente akár 20-30 centit is. 1-2 év törődés után hoz először virágot, amelyek illata a jázminra emlékeztet, 4-5 év után pedig teremni is fog, mint a vadon élő kávécserjék.
A termés akár fogyasztható is, de azt ne felejtsük el, hogy a kávé igazi aromáját és teljes íz intenzitását speciális pörkölési eljárások során nyeri el, amelyhez sok évtizedes tapasztalat és hozzáértés szükséges. A pörkölés felszabadítja az ízeket: ha melegíteni kezdjük a szemeket, elpárolog belőlük a víz, a bennük lévő cukor karamellizálódik és kiemeli a kávé aromáját. A kávészakértők a különböző kávéfajtákhoz külön-külön pörkölési eljárásokat dolgoztak ki, így nyerhetik el a kávék egyedi, karakteres ízüket. Bizonyos kávékeverékek összetevőit például külön-külön pörkölik a tökéletes ízélmény eléréséhez.
Ha meginni nem is fogjuk, a kávécserje akkor is nagyon mutatós növény, a lakás dísze lehet élénkpiros bogyóival és fényes, élénkzöld leveleivel, nem is szólva a gyönyörű, jázminillatú kis fehér virágairól.
