Kávéklub

Ha a kávékultúráról és a minőségi kávéfogyasztásról van szó, nehezen tudjuk megkerülni Bécset: hiszen a híres bécsi melange-on túl a kávéházi kultúra kialakulásában is fontos szerepet játszott az osztrák főváros, és a legjobb, hogy a gyönyörű kávéházakat ma is felkereshetjük!

Wiener Melange, ich liebe dich! :)

Ennek megfelelően az eredeti bécsi melange (németül Wiener Melange) bécsi pörkölésű kávéból készül, a jó nevű bécsi kávéház, a Café Sperl meghatározása szerint kávé és gőzölt tej fele-fele arányú keveréke, a tetején tejhabbal. Magyarországon általában a melange egy latte macchiato-ra emlékeztető, mézzel készülő kávét takar, ami finom ugyan, de ez nem az eredeti, bécsi verzió.

Nem kell megijedni a melange-tól, otthon is könnyen elkészíthetjük, mindössze egy tejhabosítóra van szükség hozzá. Elkészítünk egy espresso-t és felhabosítunk kb. fél deciliter tejet, átlátszó, hőálló pohárba hideg tejet töltünk, rákanalazzuk a tejhabot, majd jöhet a forró kávé. Óvatosan öntsük bele, a pohár széléhez közel, így elkülönülnek a rétegek.

Persze ha épp Bécsben járunk, nyugodtan bízzuk rá magunkat a szakértőkre. Vannak kávéházak, amelyek olyan különleges légkörrel bírnak, hogy az ember beléjük tud szeretni – a hagyományos bécsi kávéházak épp ilyenek.

Bécs első kávéháza

A legenda úgy tartja, hogy a bécsiek először 1683-ban, a sikertelen török ostromot követően találkoztak a kávéval, néhány zsák ugyanis a hadizsákmány részét képezte. Az első kávéház két évvel később, 1685-ben nyitotta meg kapuit, egy Diodato nevű örmény férfi alapította, aki állítólag kémként érkezett a bécsi udvarba. Nem véletlen: a kávéházak évszázadokon át szolgáltattak helyszínt a politikai vitákhoz és a háttérben meghúzódó titkos megegyezések megkötéséhez.

A monarchia pompáját idéző kávézók

Ahogy a fenti képen is látszik, a Cafe Sperl hamisítatlan békebeli hangulatot idéz márványasztalaival, kristálycsillárjaival és a bécsi kávéházakban szinte kötelező Thonet székekkel. A kávéház több filmben is szerepet kapott, például a Michael Fassbender, Viggo Mortensen és Keira Knightley főszereplésével készült, Freud és Jung vitáját bemutató Veszélyes vágy című film egyik jelenetében is felbukkan.

Bécs egyik leghíresebb és legdrágább kávézója a Cafe Central a történelmi Ferstel-palotában található. Volt idő, mikor 250 újság járt a Centralba, így szinte folyóirat-olvasóként működött és volt olyan, akinek ide kézbesítették a postáját is – a költő Peter Altenberg olyan sok időt töltött itt, hogy szobra ma is a Centralban látható.

A Cafe Landtmann olyan hírességek kedvenc helye volt, mint Marlene Dietrich vagy a már említett Sigmund Freud, de megfordult itt Hillary Clinton és Paul McCartney is. A berendezés rézdíszítései, a bársonykárpitozás, a kristálycsillárok, a plüssdrapéria és az elegánsan ívelt ablakok igazi békebeli hangulatot árasztanak. A ház specialitása a trüffel-torta, de a barackos-túrós rétes is nagyon finom.

A Café Demel a tortakedvelők zarándokhelye. Állítólag Sisi császárné is innen vitette a palotába a kedvenc édességét, az ibolyafagyit, ami most is megtalálható az étlapon. A patinás üzlet őrzi hagyományait: fekete formaruhát viselő kisasszonyok kínálják kávéval, süteménnyel a vendégeket a tükrökkel, aranyozott elemekkel díszített falak között.

Bécs kávéházai történetiségük és különleges hangulatuk mellett a kávéfogyasztás és a kávékultúra iránt tanúsított tiszteletük miatt is megbecsülést érdemelnek. Amellett, hogy nagy gondot fordítanak a külsőségek megőrzésére, a kávé elkészítésében is követik a hagyományokat, a jó kávé készítésének generációról generációra szálló titkait. Éppen ez az, ami a kávé lelkét adja, a jó kávéhoz tudás és gondos odafigyelés szükséges, az előkészítés minden fázisa során a pörköléstől az elkészítésen át a tálalásig, és persze, ahhoz, hogy igazán élvezni tudjuk a jó kávé élményét, nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a kávékóstolás is művészet!

Tovább olvasnál?

A kávékóstolás titkai

Kis kávéhatározó, avagy mi a különbség a café latte, a latte macchiato és a melange között?

Békebeli budapesti kávéházak

Bár a kávécserje őshazája Etiópia, sokan úgy tartják, a kávé Jemenből indult világhódító útjára. Maga a kávé szó az etióp Kaffa tartomány nevéből ered, a mokka szó viszont a jemeni Mokha, vagy arabul al-Mukhá város nevéből. Nem véletlen, hogy sokan tekintik Jement a kávé bölcsőjének, mivel itt termesztettek először nagyobb mennyiségben kávét, és az arabok kezdtek el elsőként kereskedni is vele.

Az első kávéültetvényeket a 15. században szerzetesek létesítették Jemenben, a következő századra viszont már Perzsiában, Egyiptomban és Törökországban is számos ültetvény létesült. Állítólag azért terjedt ilyen gyorsan a kávé termesztése, mert a vallási okból tiltott alkohol helyett fogyasztották ezeken a vidékeken.

A történet úgy tartja, Európából elsőként Marco Polo találkozott Mokka városából származó kávéval közel-keleti utazásai során. A Mochaként ismert kávévariáns az arabica egy változata, Jemen hegyvidékein termelik, karakterében az etióp kávékhoz hasonló. A mese szerint Marco Polo arra kényszerült, hogy kikössön hajójával Libanonban és feltöltse élelmiszerkészleteit. Az itteni piacon találkozott egy jemeni árussal, akitől Mokkából származó kávét vásárolt, de miután meglátta a kávészemeket, azonnal visszament az árushoz, hogy kérdőre vonja.

Jemenben a kávébabok előkészítése eltér a megszokottól, itt ugyanis a kávécseresznyéket egészben szárítják ki, a kávészemeken lévő gyümölcshúst pedig csak az őrlés első fázisában távolítják el róluk – ebből kávéteát, vagyis keshirt készítenek. A kávétea remek frissítő, magas antioxidáns tartalommal. A jemeniek hidegen fogyasztják naponta többször is, gyömbérrel, kardamommal és fahéjjal fűszerezve. Mivel egyáltalán nem terheli meg a gyomrot, ezért sokan víz helyett is ezt isszák.

Hiába az évszázados hagyomány, Jemenben komoly kihívója akadt a kávénak a bódító hatású katcserje formájában. A kat leveleit frissen, nyersen fogyasztják élénkítő hatásuk miatt. Jemenben a társasági élet része, hogy délutánonként a férfiak összegyűlnek és katlevelet rágnak, de Jemenen túl a kat Szomáliában, Etiópiában és Dzsibutiban is nagyon népszerű. A katcserje egyik hatóanyaga, a katin a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség listáján a tiltott anyagok között szerepel.

A kávé azonban ma is Jemen legfontosabb terményei és exportcikkei közé tartozik, bár a kávéültetvények száma jelentősen lecsökkent az évszázadok során. Ezzel egy időben a kávékultúra is sokat változott az országban, amely továbbra is fontos szerepet tölt be a jemeniek életében.

A maqahik, vagyis kávéházak sokat fejlődtek és változtak. A tradicionális kávéházakat csak a férfiak látogatják, itt beszélik meg az aktuális társadalmi és politikai ügyeket, ezek ma is nagy népszerűségnek örvendenek. Közben egy újfajta kávékultúra is kialakulóban van. Az új, modernebb kávézókban a nőket és a fiatalabb generáció férfitagjait találjuk. A kétféle kultúra egymás mellett élése jól példázza, hogy a több évszázados hagyományok és a fejlődés jól megférnek egymás mellett, még itt, a kávétermesztés bölcsőjében is.