Olaszországban nagy hagyománya van a kávézásnak, elsősorban az espresso élvezetének, nem csoda, hogy a kávéházi kultúra is hamar megvetette a lábát az országban. Az első kávéházak a 18. században nyíltak – még az egységes Olaszország létrejötte előtt -, és sok még ma is működik közülük és őrzi eredeti formáját. Ebben a bejegyzésben ezeket a hangulatos kávézókat szeretném megmutatni nektek.

Caffé Florian, Velence

Olaszország egyik legrégebbi kávéháza, a Caffe Florian 1720-ban nyílt meg, akkor még „Caffe alla Venezia trionfante”, magyarul győzedelmes Velence néven, a köznyelv viszont első tulajdonosa, Floriano Francesconi után Caffe Florianra keresztelte át. Olyan neves vendégek fordultak meg itt, mint Göthe vagy Casanova. Apropó Casanova: sokáig ez volt az egyetlen kávéház Velencében, amelyet hölgyek is látogathattak.

A kávézóban jelenleg is látható falfestmények a 19. század elején készültek, amikor újradekorálták az akkora már négy teremből álló kávéházat. Az egyik termet híres férfiak portréi díszítik, a másodikat jelenetek az emberiség fejlődésről (úgy a művészetek, mint a tudományok területén), a harmadikat távol-keleti ihletésű motívumok, míg a negyedik teremben a négy évszakot megtestesítő négy nőalak festményét láthatják a vendégek. A 20. században egy ötödik teremmel bővült a kávéház, amelyet gazdagon díszített tükrökkel és aprólékos faberakással díszítettek.

Caffé Greco, Róma

Róma egyik legismertebb és legrégebbi kávézója a Caffé Greco, amely az ország második legrégebbi, ma is működő kávéháza is egyben a velencei Caffé Florian után. 1760-ban alapították, nevét görög tulajdonosa után kapta. Megfordult itt Stendhal, Byron, Keats, Ibsen, Andersen, Menderson, Wagner, sőt Liszt Ferenc is, és még sorolhatnánk a híres művészeket, akik egykor a kávéház vendégei voltak. A Caffé Greco napjainkban is művészek és politikusok kedvelt találkozóhelye, mi több, a kávézó maga is szerepet kapott egy 2013-ban megjelent regényben, a „The Cana Mystery”-ben.

Caffé Fiorio, Torino

A Café Fiorio a hangulatos Via Po sugárúton található, amelyet szinte végig árkádos épületek szegélyeznek. A kávézó is itt, az árkádok alatt bújik meg, s bár kívülről nem tűnik fényűzőnek, odabent békebeli hangulat és gazdagon díszített belső tér várja a vendégeket.

 

A kávézót 1780-ban alapították, és hamar a művészek, a politikusok és a városi értelmiség kedvelt találkozóhelye lett. Törzsvendégei közé tartozott például Camillo Cavour, az első olasz miniszterelnök is.

Caffé Pedrocchi, Pádova

A Caffé Pedrocchi különlegessége, hogy termeit különböző stílusokban díszítették, eklektikus díszítése az olasz építész, Giuseppe Jappelli munkáját dicséri. A kávéháznak történelmi jelentősége is van, hiszen komoly szerepet kapott a Habsburg-dinasztia elleni 1848-as felkelésben.

A kávézót a bergamói Francesco Pedrocchi alapította, aki rendkívül kedvező helyet választott az egyetem, a városháza és a piactér közelében. Francesco halála után fia, Antonio vette át apjától a kávézó vezetését, aki kibővítette a létesítményt, amely így már az egész épületet elfoglalta, és ő kérte fel Japellit is, hogy álmodja újra a kávéház belső kialakítását. Ekkor került kialakításra többek között a görög, a római és a reneszánsz terem is.

Antonio halála után egyik tanítványára hagyta a kávéházat, aki azonban végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a tulajdonjog Pádova városára szálljon, a mindenkori városvezetéstől pedig azt kérte, hogy őrizzék meg az épületet és az ott található értékeket, de közben fejlesszék is tovább legjobb tudásuk szerint.

A felsorolást persze folytathatnánk, hiszen Olaszország minden városában találhatnánk tucat számra olyan kávéházakat, amelyeket érdemes megnézni, kipróbálni, megmutatni, de azt hiszem, a 18. századi olasz kávéházak hangulatát sikerült így is megidéznem :)