Kávéklub

A kávéra sokáig káros szenvedélyként tekintettünk, de mára bizonyítottak a kávé pozitív élettani hatásai, amelyeknek köszönhetően mértékletesen fogyasztva pozitív hatással lehet a szervezetünkre. A kávéra ezért akár étrendkiegészítőként is érdemes gondolnunk, de nem mindegy, hogy milyen fajtát és milyen mennyiségben fogyasztunk.

Más élelmiszerekhez hasonlóan a kávé is tartalmaz tápanyagokat: például niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt. Legkedvezőbb élettani hatásait azonban főleg a benne található nagy mennyiségű antioxidánsoknak köszönheti. Egy csésze kávé több mint kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint az azonos mennyiségű zöld tea. Márpedig antioxidánsokra nagy szükségünk van: ezek támogatják a szervezetünket az öregedésért felelős szabadgyökökkel szembeni küzdelemben.

Néhány friss tanulmány arra is rámutatott, hogy a kávéfogyasztás akár egyes rákfajták kialakulása ellen is védelmet nyújthat. A kávéban található klorogénsav gátolja a glükóz felszívódását, így segít a kiegyensúlyozott vércukorszint fenntartásában, és gátolja a 2. típusú diabétesz kialakulását is. Azt is egyre több adat igazolja, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak a Parkinson-kórral és a májcirrózissal szemben is védő hatása lehet. A koffeinmentes kávé fogyasztóinak jó hír, hogy ez a sok pozitív hatás valószínűleg nem a koffeinhez, hanem a kávéban található egyéb alkotóelemekhez köthető.

A kávé a fogyókúrázóknak is segíthet, mert serkenti a szervezet anyagcseréjét, illetve az elraktározott zsír felszabadítását, miközben kalóriatartalma elenyésző, ezért üresen vagy édesítőszerrel fogyasztva nem jelent pluszkalóriákat. Ha diétáról beszélünk, feltétlenül meg kell említeni a fogyasztó csodaszerként is emlegetett zöld kávét. A zöld kávé olyan kávébab, ami nincs megpörkölve, és nevét a színéről kapta. A zöld kávét jóval egészségesebbnek tartják, mivel klorogénsav tartalma magasabb, mint a hagyományos kávéké, ami kifejezetten előnyös a fogyókúrázók számára, mert gátolja a cukor felszívódását, pozitívan hat az éhségérzetre és fokozza a zsírbontást.

A zöld kávétól a feketéig

Mint minden étrendkiegészítő esetében, a kávénál sem mindegy, hogy mennyit és milyen fajtát, minőségűt fogyasztunk. Általában három csésze kávéban szokták meghatározni az ajánlott napi mennyiséget, amit a koffein miatt nem ajánlott túllépni. A kutatási eredmények is azt mutatják, hogy élettani szempontból a koffein a kávé egyik leghasznosabb összetevője, de a koffeinmentes kávét is fogyaszthatjuk étrendkiegészítőként, hiszen ez a változat is tartalmaz értékes összetevőket. Ha jó minőségű alapanyagokból készült kávét választunk, akkor mindegy, hogy koffeines vagy koffeinmentes, hosszú kávé vagy espresso, az ajánlott mennyiség nem hogy nem árt, de akár pozitív hatással is lehet szervezetünkre.

Azért azt se felejtsük el, hogy a betegségek elkerülésében a mozgásnak és a helyes táplálkozásnak is fontos szerepe van, így semmiképp se hagyatkozunk kizárólag étrendkiegészítőkre. Önmagában a kávé sem csodaszer, viszont egyáltalán nem mumus, és könnyen beilleszthető az egészséges életmódba. Te napi hány csészére esküszöl? Írd meg kommentben vagy szavazz! :)

Fellázadtak a nők a kávéházak ellen – persze mindez nem napjainkban, hanem 1674-ben történt. Az Abesszin-félszigetről származó kávécserjét és a terméséből készült italt évszázadokon át heves viták övezték. A kávét a 15. században fedezte fel magának Európa, arról azonban sokáig nem volt egyetértés, hogy a kávét támogatni, vagy tiltani kell. A 21. században illatos, frissítő nedűként gondolunk a kávéra, de az ital hódító útja különböző állomásain más és más megítélés alá esett.

A muszlimok között azért terjedt el viszonylag gyorsan, mert a Korán által tiltott alkohol helyett fogyasztották. A Közel-Kelet arab országai után Törökországon keresztült került Európába. Itt azonban először idegenkedtek tőle, mivel a fekete levet a sátán italának tekintették, ezért VIII. Kelemen pápa véleményét kérték róla, aki végül engedélyezte a fogyasztását.

VIII. Kelemen pápa, miután maga is megkóstolta és nagyon megkedvelte az italt, áldását adta a kávéra

A kávé fogyasztását már az arab kultúrában is közösségi élményként élték meg, qahveh khaneh-nek nevezett találkozóhelyeiken zenét is hallgattak, sakkoztak, különféle performanszokat néztek és információt cseréltek az Amerikai Kávészövetség szerint.

Az európai értelemben vett "kávéházak", sőt, az irodalmi kávéházak története 1554-ben, Konstantinápolyban kezdődik. Az első olyan nyilvános létesítmény ötlete és megnyitása, ahol kávéfőzetet fogyasztanak, két szíriai kereskedőtől, Semtől és Hakemtől származik, mely jó alkalmat kínált egy kis háborúra a kávé lelkes hívei és a puritán, komor hívők között, akik nem nézték jó szemmel e "kicsapongó" helyek szaporodását. A szimpatizánsok mindazonáltal "a tudás és a művelt emberek iskolájának” nevezték ezeket a létesítményeket, ahol költők és írók, sakkjátékosok, rangos hivatalnokok és a szeráj kereskedői gyülekeztek. A kávé hívei és a vakbuzgók között véres verekedésekre került sor, ami a török hatóságokat arra kényszerítette, hogy bezárják ezeket az intézményeket. Ez nem tartott túl sokáig, mert aki egyszer megkedvelte a kávét, az nem nagyon akarta távol tartani magát tőle.

Hagyományos török kávéház

A kávé frissítő hatása miatt sokan értelmezték félre hatását és működését az évszázadok során, nyugaton épp úgy, mint keleten. Európa valamennyi országában, kivéve Hollandiát és Itáliát, a lelkes hívek és ádáz ellenfelek több évtizeden át hadakoztak egymással. Alig ürültek ki az első kávéscsészék Marseille-ben, amikor 1644-ben egy orvosi testület – bizonyára a bor védelmében -, hevesen fellépett "a veszedelmes ital ellen, amelyből valamennyi baj fakad, leginkább azok számára, akik epés vagy melankolikus vérmérsékletűek, kiknek mája és agya természettől fogva meleg, végül pedig azoknak, akiknek elméje igen éles és vére forró".

Ezt követően más orvosok és botanikusok folytattak hosszas értekezéseket a kávéemberi testre gyakorolt jótékony hatásáról; például arról, hogy ez az ital képes "megakadályozni, hogy a füst felszálljon a gyomorból a fejbe", vagy "majdnem biztosan megelőzi a gutaütést, a bénulást, az álomkórt és szinte minden más mélyalvási betegséget".

Később a történetírók és irodalmárok is hozzátették a magukét. Montesquieu például ezt írta: "Ha én volnék a király, bezáratnám a kávéházakat, mert akik e helyeket látogatják, sajnálatos módon felfűtik az agyukat. Jobban szeretném a kocsmában látni őket részegeskedés közben: legalább csak magukkal tennének rosszat, míg az a részegség, amit a kávé okoz, veszedelmessé teszi őket az ország jövőjére nézve."

Jules Michelet egy évszázaddal később szenvedélyesen írt a kávéról, egy új kor kezdeteként köszöntötte a kávéházak megjelenését: "Megfosztották trónjától a kocsmát, az undorító kocsmát, ahol XIV. Lajos fiatalkorában a hordók és a lányok között hempergett. (...) A kávé eltörli a képzelet füstjeinek homályos és súlyos költészetét, és a jól felfogott valóságból csiholja az igazság szikráját és villámát – az antierotikus kávé, amely a szellemi izgalom által lecsendesíti a nemi vágyat."

A londoni serfőzők és más hazafiak féltették kocsmáik forgalmát és egyre több támadást intéztek a kávé ellen, és meglepő módon a nők is a kocsmárosok pártjára álltak. 1674-ben született meg a „The Women’s Petition Against Coffee” nevű csoport petíciója, amely bemutatja "azokat a komoly hátrányokat, amiket a női nem számára ennek a sorvasztó és gyengítő italnak a túlzott fogyasztása jelent". Ebben azzal vádolták a kávét, hogy férjeiket nemző képtelenné teszi. Az felháborodás hátterében az lehetett, hogy a férfiak, a kocsmák mellett a kávéházakat is látogatták, így kevesebb időt töltöttek otthon, mint azelőtt. A következő évben II. Károly parancsára kísérlet is történt a kávéházak, mint „ördögi létesítmények” bezárására, ez azonban majdhogynem lázadást eredményezett: tizenöt nap múlva egy újabb rendelet megengedte, hogy újra kinyissanak, bár felügyelet mellett.

Szerencsére ma már tudjuk, hogy a kávé nem az ördög itala, és bár nem szoktunk ezen gondolkodni, de a kávéfogyasztásnak és a kávékultúrának nagyon sokat köszönhetünk-: gondoljunk csak az irodalmi kávéházakra, vagy napjainkban a hétköznapi dolgokra, a kávézókban szakdolgozatot író egyetemistákra, az első randevún a sarokban megbújó fiatal párra, vagy a hétfő reggeli papírpoharas „sétálós” kávénkra: mi minden hiányozna kávézók nélkül!

A korabeli kávéfogyasztási szokásokról Loránd Gáspár „Boldog Arábia” című úti jegyzetében olvastam, ebben további érdekességeket találhattok a témában.

Rászántam magam. Annyiszor írtam már róla és mindig arra jutottam, hogy inkább nem szeretném kipróbálni, de most megérett bennem az elhatározás, és megtettem: megkóstoltam a Kopi Luwakot.

A Kopi Luwakot gyakran emlegetik a világ legdrágább kávéjaként. Borsos árának oka a speciális „eljárás”, ahogy ez a fajta kávé készül: a Délkelet-Ázsiában honos pálmasodró (vagy más néven cibetmacska) kedvelt élőhelye a kávéültetvények környéke. A macskaféle szívesen fogyasztja az érett kávészemeket, annak ellenére, hogy az állat egyébként éjszaka vadászó ragadozó. A kávécseresznyének azonban csak a gyümölcshúsát tudja megemészteni, a többi az állat gyomrában fermentálódik, majd az ürülékkel távozik. A szemeket kiválogatják és megtisztítják, majd pörkölik, ahogy azt bármely más kávéval tennék. Innentől kezdve a Kopi Luwak elkészítése nem különbözik más kávékétól.

A cibetmacska, a Kopi Luwak „gyártója”

Amikor elkezdtem írni ezt a blogot, az egyik legelső bejegyzésemben írtam erről a nem mindennapi kávéról, azonban sokáig úgy gondoltam, érdekesnek hangzik, de tudok élni nélküle. Mégis foglalkoztatott, mi lehet olyan különleges benne? Örömmel jelenthetem, hogy kihúzhatok még egy sort a bakancslistámról: megkóstoltam a cibetkávét.
Hogy milyen? Más. Határozottan más. Nehéz pontosan megfogalmazni, de a legfontosabb különbség, hogy rendkívül lágy ízű. Általában a tejeskávékra szavazok, de ki merem jelenteni, soha nem éreztem még olyan lágy, minden karcosságtól mentes kávé ízt, mint amilyen a Kopi Luwakból készült espresso íze, miközben mégis sokkal intenzívebb ízélményt nyújtott, mint a hagyományos kávék.

Nekem külföldön volt hozzá szerencsém, de itthon is elérhető ez a különlegesség. Régebben a Café Frei és a Big Ben Teaház kínálatában is szerepelt a frissen készült cibetkávé, most azonban egyik itallapon sem találtam meg, de ha otthon szeretnénk megkóstolni, akkor a teaház webshopjában és a shopline-on is elérhető, tagadhatatlanul borsos áron. Ha rászánjuk magunkat a beruházásra, arra érdemes figyelni, hogy csak eredetigazolással ellátott Kopi Luwakot vásároljunk, mert ezzel elkerülhetjük a hamisítványokat és az úgynevezett cibetfarmokról származó kávét.

A hangulatunkat nagyban befolyásolja, hogy milyen tárgyakkal vesszük körbe magunkat, ezért én szeretek egy-két ötletes részletet elrejteni minden szobában, a hálóban, a fürdőszobában vagy a nappaliban épp úgy, mint a konyhában. A megszokott, hétköznapi cselekvéseket, mint amilyen a kávékészítés és kávézás is, feldobhatjuk kicsit néhány ötletes kiegészítővel, ezért szívesen ajándékozok is olyan tárgyakat, amik jól használhatóak, mégis van bennük valami extra. Most megmutatom a kedvenceimet, remélem, tetszeni fognak! :)

Vintage kávédaráló

Ez a vintage kávédaráló a ’60-as évekből való és ma is tökéletesen működik. Talán nem a leggyorsabb és legegyszerűbb módja a kávékészítésnek, de az tagadhatatlan, hogy élénk színeivel bármilyen konyhába frissességet csempész. 

Különleges kávétartók

Ha őrölt kávét használunk, akkor fontos, hogy aromazáró dobozban tároljuk használat előtt, hogy ne hagyjuk elveszni az őrlemény értékes aromáit. A frissen őrölt kávét persze semmi sem múlja felül, de ha erre nincs lehetőségünk, akkor is érdemes odafigyelni, miben tartjuk a kávét. Például jó tudni, hogy a fény árt a kávébaboknak, így bármennyire is szépek az üvegből készült kávétartók, sokkal praktikusabb olyat választani, amely a fénytől is véd. Ráadásul egy mutatós tartó akár dekorációként is megállja a helyét. 

Különleges csészék

Ez a különleges formájú csésze jó példája annak, hogyan lehet egy kis csavarral egy megszokott, hétköznapi tárgyból valami különlegeset varázsolni. Ha csészékről és bögrékről van szó, akkor szinte tényleg minden lehetséges, változatos formák, színek és anyagok között válogathatunk, és vannak praktikus megoldások is, például duplafalú bögrék, amelyek segítenek melegen tartani a kávénkat. Ha a klasszikus vonalakat pártoljuk, akkor is rengeteg lehetőségünk van, hiszen ma már számtalan helyen rendelhetünk személyre szabott bögréket és csészéket.

Kanalak minden alkalomra

Ha a következő szintre akarunk lépni, akkor beszerezhetünk különleges kanalakat is, amelyek egy angol lady teadélutánját idézik. Bájosan egyszerű mégis remek ötlet a feliratozott kiskanál, amellyel mosolyt csalhatunk a vendégeink arcára.

Klasszikus elegancia

A kapszulás kávé legnagyobb előnye, hogy a kávékészítés gyors és egyszerű, ezt a legjobban úgy tudjuk kihasználni, ha mindig kéznél vannak a kapszulák. Szerencsére erre számos elegáns, modern megoldás létezik, mint például ez a letisztult formavilágú kapszulatartó is.

Az állatok királya

Ha kedveljük a mókás kiegészítőket, akkor ezt az oroszlán-unikornis kombinációt épp nekünk tervezték: az oroszlán cukortartóként, az unikornis pedig tejkiöntőként funkcionál, de számos hasonlóan ötletes kiegészítővel találkozhatunk.

Pár kellemes kiegészítővel új színt vihetünk a konyhába és feldobhatjuk az olyan hétköznapi cselekvéseket is, mint a kávékészítés. Sőt, ezekkel talán még a reggeli készülődést is élvezhetőbbé tehetjük :) Arról nem is beszélve, hogy kávékedvelő ismerőseinknek tökéletes és személyre szabható ajándék lehet valamilyen kávés kiegészítő akár karácsonyra is.

Számos kávékészítéshez ajánlott kelléket találunk a kávéforgalmazó cégek kínálatában, amelyek hasznosabbak, mint azt első ránézésre gondolnánk. Mivel szeretek különleges kávékölteményekkel kedveskedni másoknak, majd begyűjteni a dicsérő szavakat, összegyűjtöttem nektek az öt legpraktikusabb kelléket, amivel otthon is különleges kávékat készíthettek.

Szirup az egyedi ízélményekhez

A kávé ízesítésére a mindennapokban tejet és cukrot használunk, de különleges alkalmakkor érdemes a szirupokat is kipróbálni. A szezonális kávékoktélok egyik fontos összetevője az ízesítő szósz, amiből már egy kevés is teljesen új ízvilágot kölcsönöz az italnak. Én leginkább a Monin kávés receptekhez ajánlott szirupjait kedvelem. A karácsony közeledtével a mézeskalácsosat érdemes kipróbálni, de a pisztáciás, a fehér csokis és az almás pite ízű is remekül feldobják a kávét. Ha ezeket más ízekkel, fűszerekkel kombináljuk, valódi ízorgiában lehet részünk. Korábbi bejegyzéseimben találtok recepteket, de mindenképp érdemes egy kicsit saját ízlésetek szerint is kísérletezni.

Tejhabosító

Mivel hazánkban a cappuccino az egyik legnépszerűbb ital, nem árt, ha otthon is felkészültek vagyunk, és ezzel is meg tudjuk kínálni a hozzánk érkező vendégeket. A cappucino készítésének elkerülhetetlen része az otthoni tejhabosítás, ami sokáig csak az igazán türelmes embereknek adatott meg, de ma már szerencsére számos gyors és kényelmesen használható eszköz létezik. A pár ezer forintostól a több tízezer forintos árkategóriáig sokféle típusú gép található a boltok polcain. A legolcsóbbak a pálcaszerű, elemmel működő kézi habosítók, amelyek nagyok praktikusak, de nagy kincs a konyhában egy felsőbb árkategóriás tejhabosító is.

Díszítősablon

Bár a Latte Art, vagyis a tejhabból kialakított motívumok elkészítése külön művészet, a megfelelő eszközökkel magunk is szép formákat hozhatunk létre. Az otthoni díszítésnél a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás a díszítősablon használata. Az ital elkészítése után ráhelyezzük a sablont a csészére, megszórjuk egy kis kakaóporral vagy fahéjjal, ami a sablonon vágott lyukon keresztül rákerül a habra, és már kész is van a kívánt motívum. Nem lehet elrontani, és szerencsére nagyon sokféle mintából válogathatunk, sőt, akár mi magunk is készíthetünk sablont, így személyre szóló dekorációval is meglephetjük szeretteinket.

Topping szósz és díszítőpálca

Szabadkézzel is készíthetünk dekorációt, az egész csak kézügyesség és fantázia kérdése. A szabadkezes díszítéshez egy topping szószra és egy dekorációs pálcára van szükség. A díszítésnek két fázisa van: megrajzolunk egy mintát a topping szósszal, majd megformázzuk a pálcikával. Ennél a módszernél is érdemes saját mintákkal kísérletezni, mert szórakoztató elfoglaltság, és a végeredménnyel később családtagjainkat és barátainkat is lenyűgözhetjük.

Ezek a kellékek szinte kötelező darabok egy igazi kávékedvelő otthonában: használatuk egyszerű, mégis sokat adnak hozzá a kávézás élményéhez. Érdemes kipróbálni őket, és kísérletezni velük, mert nagyszerű kávékülönlegességekkel lephetitek meg a szeretteiteket, akár egy hétköznapi reggelen is. A legnagyobb sikert arató saját recepteket mindenképp osszátok meg egy kommentben! ;-)