Kávéklub

Ha valamikor bátran lehet kísérletezni az ízesített kávékkal, akkor a téli szezonban, hiszen ilyenkor bármilyen finom meleg ital jól esik, és a fűszerek is jobban érvényesülnek. És ami a legjobb, még a konyhában kevésbé gyakorlottak is meglephetik vendégeiket egy-egy finoman fűszerezett kávéval, csak a megfelelő minőségű alapanyagokat kell hozzá beszerezni. Karácsony alkalmából kipróbáltam otthon pár ötletet, ezeket ti is bátran elkészíthetitek az ünnepek alatt.

Mindegyik receptem alapja a hagyományos espresso (akár kávékapszulás, akár más gépi), mert a hígabb filteres kávékat nehezebb ízesíteni, esetleg rétegezni. 

Chilis csokis kávé 

Ez az egyik aktuális kedvencem. Egy kevés tejszínen olvasztok étcsokit, ebbe a masszába teszek egy pici őrölt chilit. Nem kell megvárni, amíg megdermed a csoki, de egy picit várjatok a kóstolás előtt, hogy ne legyen csalóka a chili erőssége. A folyékony csokit egy bögrébe öntöm, erre rétegezem a habosított tejet és kávét, és szórom rá fahéjat. Az édesszájúak, mint én is, tehetnek tejszínhabot a tetejére, hogy a kakaózás hangulatát idézzék.

Gyömbér és kardamom

Van még két fűszer, amit nagyon szeretek, ez a kardamom és a gyömbér. Ízvilágában hasonló, kellemesen melegítő fűszer mindkettő, mely nem nyomja el az alapízeket, ezért Indiában is ezekkel ízesítik a szószokat, Közel-Keleten pedig a kávékat, teákat. Habosítás előtt a tejet szoktam feldobni frissen reszelt gyömbérrel: leforrázom és hagyom állni pár percet, majd a reszeléket szórom az italba. A kávét, a tejet és a téli fűszereket (szegfűszeg, fahéj) össze is lehet főzni, majd átszűrni, arra viszont figyeljetek, hogy az őrölt kardamomból egy bögrényi adaghoz általában elég egy késhegynyi.

Mandulás kávé

Ha éppen gesztenyepürét készítetek, tegyetek félre belőle egy kanálnyit a kávéhoz. A tejhez vagy tejszínhez öntsetek egy kevés mandulaszirupot, ebből készítsetek tejhabot vagy tejszínhabot, ezt kanalazhatjátok a gesztenyepürés kávéra. A tetejére bármilyen fűszert vagy csokit szórhattok, nálam a fahéj volt a kedvenc.

Kávés bonbon

És ha nem tudtok betelni a kávéval: a kevés tejszínnel felolvasztott csokihoz öntsetek friss espressot, ízesítsétek fahéjjal, és hagyjátok a hűtőben állni 4-5 órát. Végül hideg kézzel formázzatok kis golyókat a masszából, és hempergessétek kakaóba. Isteni kávés bonbon a végeredmény, mely ajándéknak is jópofa, ne hagyjátok ki!

Szép, kávés ünnepeket kívánok!

Biztosan sokan hallottatok már az indonéz Kopi Luwak kávéról – ha nem közvetlenül a Bakancslista című filmből, akkor egy korábbi blogbejegyzésemből :)

Többek közt a Kopi Luwak története miatt lehet az, hogy a luxusminőségűnek nevezett kávészemekkel szemben sokaknak komoly fenntartásai vannak, és gyanakodva néznek utána a drága ital eredetének. Nem alaptalanul egyébként, mert több olyan kávé létezik, többek között a Jacu Bird vagy a Black Ivory, melyet azért adnak aranyáron (1100 dollárért kilogrammját), mert különleges ízének köze van valamelyik állat – madár vagy elefánt – emésztéséhez.

Ezért is üdítő olyan értékes kávéról olvasni, mely más módon vívta ki az elismerést: ilyen a Hacienda la Esmeralda is, melyet a panamai Peterson család termeszt és tett híressé. Nem tudom, van-e olyan kávéfajta, mely egy könyv címének alapja is egyben, de a Hacienda la Esmeraldát úgy emlegetik, mint a God in cup című beststeller ötletadóját. (A könyv itthon sajnos nem jelent meg, a kávéaukciók és a kávétermesztők világát mutatja be). 

A Hacienda la Esmeralda leginkább a különleges, bergamottos aromájáról ismert. A szakértők azt mondják, a kávé alapjául szolgáló „gésa” kávébab ritka, gyümölcsös aromája miatt drága és értékes, önmagában nem magyarázza a kávészemek speciális ízét, tehát a titok a betakarításban és a pörkölésben rejlik.

A Hacienda la Esmeralda kávék mindenestre 2004 óta számos dél-amerikai és amerikai kávéversenyen nyertek díjat, illetve érdemelték ki a környezettudatos minőségért járó elismerést. Emiatt lehetséges, hogy a kávéaukciókon az átlagosnak számító 1 dolláros fontonkénti ár helyett 170 dollár körül értékesítik, és évek óta töretlen a népszerűsége a tehetősebb fogyasztók körében.

Lehet, hogy meglepem magam vele karácsonyra, utána is nézek, hol tudom beszerezni. :)

A szállodai kávéról valószínűleg egyikünknek sem a csúcsminőségű espresso jut az eszébe, csak valami barna lötty, amivel a svédasztalos reggelihez meg lehet tölteni a csészénket, és jó esetben fel lehet javítani egy kis tejjel. Pedig ma már több szálloda is kísérletezik azzal, hogyan lehet jó minőségű kávét adni a vendégeknek anélkül, hogy az nagyon megterhelné a cég büdzséjét, és lassítaná a szállodai léptékű kiszolgálást.

A szállodai kávé önálló műfajt képvisel a kávékultúrában, és nem azért, mert olyan rossz, hogy nem lehet sehová besorolni, hanem mert különleges szabályoknak kell megfelelni a készítése során. Egyrészt képviselnie kell a szálloda színvonalát, másrészt nagy mennyiségben kell elérhetőnek lennie, ráadásul frissen, ami azért nem könnyű feladat, lássuk be…

És ami még érthető lehet a hotelek szemszögéből: néha érdemes „közepes” kávét felszolgálni a reggelihez, így a vendégek számára vonzerőt jelenthet a bárban árult minőségi gépi kávé. Egy kis panzióban persze nincs ilyen lehetőség, ott a reggeli kávéból kell kihozni a legjobbat – ha szerencsénk van, talán pont egy családias helyen főzik nekünk a legfinomabbat, ahogy a háziasszony szereti.

A szálláshelyek éttermei továbbra is előnyben részesítik a filteres kávékat, de egyre népszerűbbek az úgynevezett reggeliztető automaták, melyek gombnyomásra frissen őrölt kávéból készítenek egyenkénti adagokat – ez az elkészítés a vendégeknek is nagyobb élmény, még akkor is, ha picivel többet kell várni az eredményre :)

A Danubius szállodalánc például ilyen gépekbe fektetett be, a budapesti Radisson Blu pedig kapszulás kávégéppel hirdeti business class szobáit. Tény, hogy egy ekkora beruházást kevés magyar szállásadó engedhet meg magának. 

A vendéglátásban dolgozó szakértők szerint előbb-utóbb eljöhet az ideje annak, hogy a vendégek reggelente választhatnak a friss gépi (vagy kapszulás) kávé és a filteres között, ahogy annak is, hogy a szállodai éttermek fair trade kereskedelemből származó vagy környezetbarát módon előállított kávékat rendeljenek. Egyelőre inkább az a kérdés, hogyan lehet a legjobb ár-érték arányt megtartani nagyobb rendelések esetén. Az egyik legújabb megoldás az instant kávé, melynek lényege, hogy a jó minőségű, lefőzött kávét hirtelen hűtve, fagyasztva és préselve szállítják a szállodába.

Nektek milyen tapasztalatotok van a hotelekben felszolgált kávéval kapcsolatban? Voltatok már olyan helyen, ahol igazi ínyenc kávét kaptatok a reggelihez?

Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a különböző netes, kávézással foglalkozó cikkek következtetésein. Csak, hogy egy számot mondjak: a kávé és a rák összefüggéseiről az elmúlt 40 évben kb. 500 tanulmány született, a szívre gyakorolt hatásáról úgy 2000.

Ha kávézásról van szó, továbbra is két, élesen szembenálló tábort ismerek. Az egyik, aki hozzám hasonlóan rajongó, a másik viszont méregnek tartja, de legalábbis hosszú listát írt össze arról, miért ártalmas a kávé, és miért kell teljesen kiiktatni az étrendből. A kávé egészségvédő hatásairól már írtam korábban, ezt a bejegyzést azoknak szánom, akik a hosszú távú és összehasonlító kutatások eredményeit hiányolják - anélkül, hogy rá akarnám beszélni őket a rendszeres kávéfogyasztásra, hiszen, mint minden élelmiszer esetében, itt is léteznek olyan ellenjavallatok, melyeket érdemes megfontolni. 

A kávé jótékony hatásait, vagyis az agyműködés és az anyagcsere serkentését, az izmokra gyakorolt lazító hatását jól ismerjük a hétköznapokból, és főleg ezek miatt fogyasztjuk - amellett persze, hogy finomságnak sem utolsó.

A legátfogóbb kutatás néhány éve jelent meg. Pár kitartó holland kutató ugyanis 13 éven keresztül, 40 ezer ember bevonásával vizsgálta, milyen hatással van a szervezetre a folyamatos koffeinbevitel. A tanulmányból kiderül, hogy a rendszeresen kávézóknál (napi 2-4 csésze kávéval) harmadára csökkent a szív- és érrendszeri problémák kockázata, de azoknál sem volt nagyobb a szívbetegségek előfordulása, akik ennél nagyobb mennyiséget fogyasztottak naponta.

2011-ben egy kínai kutatócsoport igyekezett a kávé és a vérnyomás összefüggéseit vizsgáló összes korábbi tanulmányt összegezni és súlyozni. Nem sokat, összesen hetet találtak alkalmasnak az összevetésre, de ezekből kiderült, hogy aki rendszertelenül, kevés kávét iszik, annak nagyobb valószínűséggel emelkedik meg a vérnyomása, mint aki rendszeresen és viszonylag sokat (legalább 3 csészényit) fogyaszt, ők ugyanis hozzászoknak a koffeinhez. Fontos tudni, hogy vannak, akik egyénileg érzékenyebbek a koffeinre, nekik egy ilyen eredmény hallatán sem ajánlom a kávéadagjuk hirtelen emelését :)

És amúgy sem árt az óvatosság, mert más koffeintartalmú italok esetében ezt a szívvédő hatást nem bizonyították.

Ha azon gondolkodtok, melyik kávékészítési mód a legártalmatlanabb: a szűrt (filteres) vagy instant kávék mértékkel való fogyasztása egészségvédő, ahogy kis mennyiségben a presszókávé is.

Ami a kétségtelenül jótékony hatást illeti: a kávébabban rejlő anyagok bizonyítottan rákellenes hatásúak, hiszen rendkívül magas az antioxidáns tartalmuk. Érdekességként pár méregmegkötő anyag, amit a kávéban találhatunk: cafestol, kahweol, polifenol, kávésav, klorogén. Az antioxidánsok nem csak az igazán agresszív betegségekkel szemben védenek, hanem a napi szintű sejtmegújulásban is segítenek, és védik az ereket a gyulladástól, vagyis a keringési betegségektől is.

Ami igazán érdekes, hogy a már említett kínai kutatás szerint a kávézás akár 46 százalékkal csökkentheti a rák kockázatát - eddig 12 ráktípus, köztük a leukémia és a mellrák esetében is bizonyították a hatást. Arra viszont mindegyik kutatás felhívja a figyelmet, hogy a helyes, mozgásban gazdag életmódnak nagyobb szerepe van a betegségek elkerülésében, mint önmagában a kávézásnak. Szóval, a kávé nem mumus, sőt: könnyen beilleszthető az egészséges táplálkozásba. 

Nem tudom, milyen meghatározó emlékeitek vannak gyerekkorotokból, de nekem az egyik legnagyobb élményem volt, amikor a nagyszüleimnél töltöttem pár napot, és részese lehettem a reggeli kotyogós kávékészítés rituáléjának. Ahogy a nagymamám és nagypapám együtt hallgatták a reggeli híreket, amit szép lassan megszakított a kávéfőző jellegzetes szörcsögő hangja…

Minket, magyarokat egymás után ért a török és a bécsi hatás, vagyis a török hódoltság idejéről megmaradt a zaccos, erős kávé készítésének hagyománya, majd pedig a pörkölésében és elkészítésében is sokkal könnyedebb, édesebb bécsi kávék ideje jött el. Bár az olasz kávégépek és a kapszulás kávék is igazán divatosak nálunk, komoly múltja van a vízgőz alapú („kotyogós”) kávéfőzésnek.

Dzsezva, a törökök kávés edénye

Ami nekünk a kotyogós, az másoknak az espresso gép, vagy épp a french press, ami gyakorlatilag egy üvegedény egy dugattyúval, amivel a kávét az edény aljába préselhetjük. Ami minden kávéfőzés alapja, az a kávé és a víz, de innentől kezdve sok múlik a hevítésen és a kávéra mért nyomáson. Számos kávékészítési módszer létezik, érdekes látni azt, hogy egy-egy kultúrában más és más terjedt el. Vannak olyan nemzetek, akik maradtak a teljesen egyszerű módszereknél, míg mások a csúcstechnikára esküsznek.

Az egyik legprimitívebb (nem a szó negatív értelmében) kávékészítési módszer a törököké. Ők a mai napig egy hosszúnyelű rézedényben, a dzsezvában készítik a kávét, melyet vízzel töltenek meg, majd kanállal keverik hozzá a kávét és a cukrot, kis lángon vagy parázson melegítik, és többszöri forralás után szolgálják fel a zaccal együtt. Annak ellenére, hogy viszonylag egyszerű főzési eljárásnak tűnik, az előkészítése nagyon időigényes: a török recept púder finomságú őrleményt használ, ezért többszöri darálás szükséges hozzá. Itthon is hódolhatunk a hagyományos török kávéfőzésnek, hiszen a neten kínálnak ehhez való alumínium vagy réz edénykéket, már csak a kávéőrlemény elkészítését kell tökéletesítenünk. A török kávé egyébként annyira népszerű és fontos pillére a kávékultúrának, hogy a barista bajnokságok versenyszámai között is szerepel.

A french press kanna

A filteres kávéfőzők és a „csepegtető” (angolul drip) kávékészítők inkább a németeknél és az angolszász kultúrában elterjedtek, és mivel kis nyomáson dolgoznak, a végeredmény is híg, átlátszó kávé lesz. A mi szájízünknek ez a „lötty” általában elég gyenge, lássuk be, bár néha, ha nem vágyom semmi durvára, jól tud esni a maga lágyságával. A csepegtetős, kézi eljárásnál a készítő türelmén és hozzáértésén múlik, milyen lesz a végeredmény, ami sokkal változatosabbá teheti a kávézást, mint egy filteres kávégép, mely minden alkalommal azonos erősségű adagokat készít. A német kávéfőzés alapja egyébként a karlsbadi porcelánkanna, melyben a forró vizet átszűrték az őrleményen, az ital pedig színében leginkább egy teára hasonlított. 

Az adagolt kávé is nagy áttörést hozott

A kávékészítés történelmében a magas nyomáson működő kávéfőző gépek jelentettek nagy áttörést, amikkel gyorsan készíthettek minőségi espresso kávét. Az espresso kifejezés egyes magyarázatok szerint arra utal, hogy kifejezetten a vendég számára, gyorsan, frissen készített kávé. Az olasz gépek a mai napig meghatározzák a kontinentális kávézást, hiszen minden olyan eszköz, melyben a víz nagy nyomáson, rövid idő alatt folyik át a kávéőrleményen, ezen az elven működik. A kávézás történelmében nagy áttörést jelentett az adagolt kávérendszer születése, mely szintén olasz szakértők munkásságához/ kísérleteihez köthető. Más kérdés az, hogy svájci fejlesztések alapján jött létre az első légmentesen zárt kávékapszula. 

A vietnámi tojásos kávé

A vietnámi kávét nehéz itthon utánozni, mert minden alapanyaga sajátosan ázsiai. A vietnámi kávéalapanyag érdekessége, hogy növényi olajokban pörkölik, és ízesítést is adnak hozzá. Egy fém filteren keresztül hagyják lecsöpögni a sötét, intenzív aromájú kávét, majd forrón, esetleg jégkockával és sűrített tejjel (a magyar tejtermékeknél sokkal sűrűbb változattal) fogyasztják. Egy másik különlegesség is készül a vietnámi kávéból: a tojásos kávédesszerthez egy felvert tojássárgája, pár kanálnyi kávé és egy kis cukrozott sűrített tej szükséges.