Kávéklub

A kávé egészségtelen, túl sok kávét iszol és a többi – gyakran hallunk ilyesmit, de vajon tényleg így van? Tudományos tény: a kávé tényleg lehet egészséges, minden attól függ, mikor, milyet és mennyit iszunk belőle.

A múltkor láttam a Tűsarokban, hogy egy belgyógyász nyilatkozott a kávé élettani hatásairól meg arról, hogy egészséges-e a kávéfogyasztás (ha valaki esetleg kíváncsi rá, ez a rész volt). Erről jutott eszembe, hogy nem lehet eleget foglalkozni ezzel a témával, pedig azt hiszem, fontos hangsúlyozni, hogy a kávé nem feltétlen rossz és káros, ahogy azt sokan elsőre gondolnánk.

Aki ivott már túl sok kávét, az bizonyára nehezen felejti el, mennyire rossz érzés, amikor az embernek dobog a szíve, izgatott, ideges és hajnal háromkor még mindig éberen forgolódik az ágyban. Ez azért van, mert a kávé fokozza a szívritmust, a koffein hatására összeszűkülnek az erek, amik megemelik a vérnyomást és fokozza a gyomorsav termelését is. Kis mértékben épp ezért isszuk, nagymértékben viszont ugyanezek okozzák a kellemetlenségeket. Ritkán halljuk, de nem tanácsos éhgyomorra kávét inni éppen az emésztést fokozó hatása miatt, különösen annak nem, akinek egyébként is problémája van ezzel. A szakember tanácsa szerint étkezés után, tejjel vagy tejszínnel hígítva ők is ihatnak azért kávét, de másoknak sem ajánlja, hogy üres gyomorra lehúzzanak egy feketét.

A kávé vízhajtó hatása segíti a fogyókúrát, persze a folyadékot pótolni kell, de ha elegendő vizet iszunk hozzá, akkor ez nem okozhat problémát. Napi négy kávéban szokták maximálni az ajánlott elfogyasztott mennyiséget. Az sem mindegy azonban, milyen kávét fogyasztunk, hiszen a robusta fajták akár háromszor annyi koffeint is tartalmazhatnak, mint az arabicák.

A kávé antioxidáns és rákmegelőző hatását se felejtsük el. Az antioxidánsok segítenek a szervezetben képződő szabad gyökök ellen, ezek felelősek az öregedésért. Nem is olyan rég írtam a kávéról készült legfrissebb tanulmányokról, ebben a posztban olvashattok például egy kínai tanulmányról, amely feltárta a kávé preventív hatásait is.

A lényeg, hogy ha odafigyelünk a mennyiségre és a minőségre, akkor a kávé alapvetően pozitív élettani hatásokkal bír. Például bizonyított, hogy jobb kedvünk lesz tőle, segít a koncentrációban, ahogy azt már fentebb megtárgyaltuk segíti az emésztést, növeli az aktivitást és segít ellazítani az izmokat, így akár sportoláskor is segítségünkre lehet. De vajon a tavaszi lustaságot is le lehet győzni vele? ;)

A kávé persze nem csak egészséges, de szépségápolási szempontból sem utolsó. Az őrölt kávéból tökéletes peelinget lehet készíteni, ami amellett, hogy eltávolítja az elhalt hámsejteket, serkenti a vérkeringést, segít visszanyerni a bőr feszességét, ami, tekintve, hogy közeledik a tavasz, nem egy utolsó dolog, ugye? És azt tudtátok, hogy a hajunk is csodásan csillogó lehet tőle? A kávé koffeintartalma és ásványi anyag tartalma ugyanis ápolja a hajat, csökkenti a hajhullást, és eltávolítja a fejbőrről a felesleges zsírt, ha a hajpakolásba keveritek. 

A blogon sokszor esik szó a kávé előkészítéséről, még a kávészemek származási helyéről is, de annál ritkábban járunk utána, hogy mekkora munkával is jár fenntartani egy kávéültetvényt.

Főleg a közép-és dél-amerikai ültetvényekkel kapcsolatban élnek romantikus képek az ember fejében: szép vidékeken elterülő hatalmas földekről és a tulajdonosoknál zajló izgalmas aukciókról, ahonnan útjukra indulnak a legszebb kávészemek… Ezek a dombos, összefüggően zöld kávétermő vidékek valóban szépek, de Időről időre arról is lehet híreket hallani, hogy a farmerek veszteségesnek ítélik a kávétermesztést, és helyette más megélhetési forrást keresnek – akár illegális tevékenységet is vállalva.

Persze, a tiltakozásnak van kevésbé drasztikus formája is: egy korábbi bejegyzésemben írtam arról, hogy a kolumbiai Tunja városában közel 14 ezer támogatót hívtak össze a régió farmerei egy közös kávézásra, hogy népszerűsítsék a termelés mértékéhez képest visszafogott kávéfogyasztást – ami a fair trade kereskedelemmel mellett talán helyi szinten is segíthet a helyzetükön.

A közép-és dél-amerikai földtulajdonosok a válságos időszak ellenére is igyekeznek vonzóvá tenni a környéket a befektetők számára, és tény, hogy nincs nehéz dolguk, ha hirdetést kell feladniuk. Egy costa ricai oldal például büszkén hirdeti, hogy a térségben egyre többen keresnek luxus ingatlanokat hozzájuk tartozó kisebb kávéültetvénnyel… Biztosan sokan eljátszottak a gondolattal, hogy saját termesztésű kávéval indítsák a napot. 

A kávé minősége nem csak a megfelelő időjárási körülményeken múlik, hanem a folyamatos ellenőrzésen is. Ebben van nagy szerepe a kávéültetvények farmereinek és tulajdonosainak, akik nem feltétlenül vonulnak a háttérbe. Erre az egyik legkedvesebb példa, hogy a budapesti Madal Café kávészaküzlet egy blogbejegyzésben kívánt boldog születésnapot az el salvadori Nomre De Dios farm gazdájának, akitől a kávézójukban népszerűvé vált szemeket szerzik be.

Képzeljetek el egy helyet, ahol két teljes napon át minden a kávéról szól: ahol a frissen főtt kávé illata tölti be a termet, a baristák pedig szorgosan dolgoznak a profi kávégépeken, hogy aztán összemérjék tudásukat egy latte art, vagy egy AeroPress bajnokságon… Nos, éppen ilyen hétvége várt rám, amikor jegyet váltottam a Kávébár Bazár idei programjára.

A rendezvény neve megtévesztő lehet, hiszen a szervezők nem csak a kávékultúrát szeretnék népszerűsíteni, hanem minden olyan italkészítő szakmát, mely szorosan kapcsolódik a gasztronómiához. A budapesti Corinthia Hotelben két önálló teremben képviseltették magukat a kávék és a borok, párlatok - sőt, a legprofibb koktélkészítők is bemutathatták tudásokat: csak úgy röpködtek a shakerek és üvegek.

A Kávébár Bazár idén ötödik alkalommal jelentkezett szakmai programokkal, melyek nem csak a vendéglátásban dolgozóknak vagy a baristáknak, borszakértőknek érdekesek. Az is igaz persze, hogy a kávé civil szerelmesei valószínűleg nehezebben igazodnak el a legnagyobb szállodai beszállítók, pörkölő manufaktúrák és a kávégépek forgalmazói között… Ami azonban jó hír, hogy hozzám hasonlóan sokan voltak kíváncsiak a legfrissebb kávétrendekre, mert mindkét nap hatalmas érdeklődés fogadta a versenyeket, a kávékóstoláshoz pedig türelmesen sorba kellett állni.

A szakma minden fontos szereplője képviseltette magát – a Pellini, az Illy, a Douwe Egberts és más márkák mellett számos kávézó, barista akadémia is jelen volt, az isteni szirupokról, csokikról és sütikről nem is beszélve.

Számítottam rá, hogy jó lesz a rendezvény, de őszintén, felülmúlta a várakozásaimat. Itt nem csupán egyszerű kóstolgatásról volt szó, annál sokkal több izgalmat adott. Az egyik legérdekesebb élmény, amikor egyetlen baristát több tucatnyian figyelnek izgatottan a kivetítőn keresztül, hogyan főzi le a kávét, majd pedig azt, ahogy a zsűri kóstol és pontoz. Hatalmas szurkolás, füttyögés volt, mintha valami sportmérkőzésen lettem volna. A vasárnapi „Be the One”verseny legjobbja egyébként az Espresso Embassy baristája, Várady Tibor lett egy tonicos kávékülönlegességgel, aki, mint kiderült, teljesen véletlenül ugrott be a versenybe. Szombaton egy viszonylag új szerkezetet, az AeroPress-t tesztelhették a baristák, melyhez a french press kezeléséhez szükséges szakértelem szükséges – a frissen őrölt kávén és a jó minőségű vízen keresztül.

Még interaktívabb volt a latte art-bajnokság, ahol minden körben két-két barista mérte össze kézügyességét és rajzolt tejjel mintákat a kávé tetejére – itt is a zsűri juttatta tovább a jobbakat, de végig hangos szurkolás kísérte a versenyszámokat. Gyakorlatilag képtelenség volt a pulthoz férni, akkora volt az érdeklődés.

Az egyes programok között viszont kényelmesen végig lehetett járni a bemutatkozó kávécégeket, így megcsodáltam néhány régi, akár ötven éves espresso gépet is, mint például a Faema márka retró vonalvezetését, és pár igazán furcsa szerkezetet.  A másik érdekes program a Pellini illat-tesztje volt, ahol a különböző aromákat kellett egy illatgömb alapján azonosítani – itt kiderült, hogy a hasonló jegyeket, mint a csoki vagy a mogyoró, nem is olyan egyszerű megkülönböztetni egymástól, ha nem társul hozzájuk íz.

Ezek után alig vártam, hogy tesztelhessem valamelyik profi kávégép teljesítményét. Isteni volt például a La Marzocco géppel főzött flat white, amit a 42Coffee speciális pörkölésű, el salvadori kávészemeiből készített nekem egy fiatal barista. Vele beszélgetésbe is elegyedtem, és elmesélte, hogy az egyik kedvenc kávézójában kapott kedvet hozzá, hogy ő is komolyabban kezdjen foglalkozni a kávékészítéssel. Nekem nem okozott csalódást, még egy szép virágot is öntött a kávém tetejére.

Bár a legtöbb standnál olyan kávék voltak, amiknek az elkészítése némi szakértelmet megkíván, voltak olyan kiállítók is, akiknek a gépeivel otthon viszonylag egyszerűen remek kávét készíthetünk. Erre a hétvégére a Nespresso kávészakértője is különleges receptekkel készült, így természetesen nem hagyhattam ki sem az azték csokis, sem a créme brulée-s finomságaikat. Kedvet is kaptam hozzá, hogy beszerezzek otthonra pár üveg szirupot. :)

Őszintén, én nem nagyon szeretem a tömeget, de most valahogy örültem neki. Végre azt látom, hogy Magyarország is elindult egy jó irányba, és igenis fontos lett az, hogy a kávénk is jó minőségű legyen, és jó dolog ugyanúgy érteni a kávékhoz, mint a borokhoz. Ahogy elnéztem, baristából nem lesz hiány, szinte divatszakma lett, és ez  a gombamód szaporodó klassz kis kávézók miatt kell is. Én nagyon sokat tanultam ebből a hétvégéből, remélem, a barátaim is tapasztalják majd, ha hozzám jönnek vendégségbe. ;)

A szerelem és a csábítás az emberiség örök témája, de most, Valentin nap környékén még többen törik a fejüket, hogyan lephetnék meg kedvesüket. Jó lenne többfogásos vacsorával előállni, ahogy a filmekben, de lássuk be, egy rohanós hétköznap néha keresztülhúzhatja a Valentin napi számításainkat...

Bevallom, én nem vagyok híve ennek az ünnepnek, a kedves meglepetéseket viszont szeretem, adni és kapni is. És persze, ki mondta, hogy csak gyertyafényes vacsorával lehet csábítani? Mi, a kávé szerelmesei az év minden napján szeretjük a finomságokat, úgyhogy néhány vágyfokozó kávékülönlegességgel is szerelmes hangulatot varázsolhatunk.

Egyre több fűszerről, élelmiszerről bizonyítják tudományosan, hogy afrodiziákumként hatnak, amellett, hogy egyébként nagyon finomak is. A könnyedebb ízvilágot kedvelők biztosan szeretni fogják a vaníliát, a kakaót vagy az ánizst, a fűszeresebb ételek rajongói pedig nem mondhatnak nemet egy kis chilire, borsra, esetleg gyömbérre.

Most két igazán vágykeltő receptet mutatok Nektek.

Ánizsos Jázmin latte

 Hozzávalók:

Kb. 100 ml espresso

250 ml tej

jázmintea (filteres)

ánizs szirup ízlés szerint

Elkészítés:

 Készítsétek el az espressot és adjátok hozzá az ízlés szerint kimért ánizs szirupot. 200 ml tejet habosítsatok fel, a maradék tejbe pedig néhány percre áztassatok egy filteres jázminteát, a végén pedig minden összetevőt önsetek egy csészébe. A tetejére szórhattok ánizst, de egy rózsaszirom is kedves Valentin napi figyelmesség lehet :)

Borsos-chilis kávécsoda

Hozzávalók:

20 ml espresso

10 ml sűrű csokoládé szirup, vagy olvasztott csokoládé

bors vagy chili, esetleg reszelt gyömbér

 Díszítéshez csokireszelék, ízlés szerint tejhab

Elkészítés:

A folyékony csokoládét öntsétek a csésze aljára. (Érdemes egy kevés tejszínnel megolvasztani, ha igazi étcsokival készítitek, és úgy finomabb is :))

Készítsétek el az espressot, majd a kávé krémjét szórjátok meg kevés őrölt borssal – vagy chilivel. A  jól összekevert kávét apró kortyokban, szürcsölve fogyasszátok, hogy az aromák és az édes, keserű és fűszeres ízek minél intenzívebben szabaduljanak fel. A pikáns ízek kedvelői az olvasztott csokihoz választhatnak chilis csokit. 

A hétköznapokban gyakran használjuk a „kávébarna” kifejezést, amivel nem csak kedvenc italunk színére, hanem a kávészemek barnaságára is szoktunk utalni. Igaz, ez az árnyalat a kávészem minőségétől és a pörkölés erősségétől függően egy egész skálányi lehet: az egészen világostól a spanyol típusú, olajos felszínű, majdnem feketéig. 

A pörkölés a kávékészítés egyik legfontosabb lépése, hiszen a fajta és az őrlési eljárás mellett ez határozza meg a kávé alapvető karakterét, illat-és ízvilágát. A kávészem eredetileg zöld és nyers, a pörkölés, mint száraz hőeljárás ad élvezhető ízt neki. 

Hogy kik és mikor jöttek rá, hogy a kávészemeket érdemes megpörkölni, nem tudni pontosan – valószínűleg főzés közben pirulhatott meg egy-egy szem, esetleg tűzre dobták az elfogyasztott kávécseresznye magját, és így derült ki, hogy a kávébabnak sokkal finomabb illata és íze is lehet. A kávébab szerkezetében ilyenkor egy másik fontos változás is bekövetkezik, mivel a zöldkávé víztartalmának jelentős része elpárolog, és megnő a kávészem, amitől porózus lesz – ebben az állapotában már könnyedén őrölhető. A pörkölés egy összetett kémiai folyamat is egyben, mely során a kioldódó cukrok barnává színezik a szemeket, folyamatosan csökken a savtartalom, a koffein pedig felszabadul. A szakértők szerint a pörkölésnél nem bízhatjuk magunkat a látványra, mert a kávé állapotáról önmagában nem sokat árul a színe. Sokkal inkább kell figyelnünk az illatokra és a „reccsenésekre”, melyet fajtánként eltérően kell számolni, hogy elérjük a megfelelő pörkölési fokozatot. 

A világos, „fahéj” pörkölésű kávékat az angolszász országokban kedvelik igazán, ide tartozik a „New England” vagy amerikai eljárás, mely a legtöbb forrás szerint kb. 200 Celsius fokig hevíti a kávészemet. A „city” mint pörkölési kategória ennél tágabb, nagyjából 210-230 Celsius fokos eljárásról van szó. Ide sorolhatjuk például a közepesen erős bécsi („full city” néven ismert) pörkölési módot. Ezekből a közepesen savas, aromás, de nem túl testes szemekből gyakorlatilag bármelyik kávéfajta elkészíthető. A francia és olasz pörkölési stílus szerint ennél valamivel „tolakodóbb”, füstösebb, alacsony savtartalmú szemeket kell készíteni. A spanyol pörkölést sokan túlpörkölésnek tartják, az ebből készülő kávé kimondottan kesernyés. A pörkölés időtartama általában 12-23 perc között van valahol, ez is egy fontos tényező, ami nem csak a kávé színét, de az ízvilágát is befolyásolja.

Azt lehet mondani, hogy a kávékészítés során nem létezik ideális pörkölés, inkább fajta és ízlés kérdése, melyikből készül a számunkra legfinomabb ital. Sőt, a főzési mód még ugyanolyan pörkölésű kávék esetén is egészen más ízeket emel ki, ezért egy barista bevonásával érdemes kísérletezni néha a megszokottnál gyengébb vagy erősebb pörkölésű alapanyagokkal is.