Kávéklub

Sok minden meghatározza, hogy kinek milyen a tökéletes kávé: az alapanyagok, az ízesítés és persze az elkészítési mód is, ami leginkább az eszközön múlik. Ma már rengeteg lehetőség közül választhatunk, miközben az is lényeges kérdéssé vált, hogy hogyan készíthetünk minél ízletesebb kávét a lehető legrövidebb idő alatt. Jó hírem van azoknak, akiknek a gyorsaság legalább olyan fontos, mint az íz: ebben a posztban olyan kávékészítési módokat gyűjtöttem össze, amelyek legfeljebb néhány percet vesznek igénybe.

Kotyogós kávéfőző

A Kárpát-medencében a mai napig a legelterjedtebb kávéfőző az ún. „kotyogó”, amelyben a víz alulra kerül, és fölé egy szűrőbe töltjük a kávét. A forró víz a tűzhelyen való melegítés hatására átpréselődik a kávérétegen, miközben kioldja az őrölt kávéból a hatóanyagokat és az aromákat, majd a kész kávét a felső részből lehet kiönteni. Az eszköz a nevét onnan kapta, hogy működés közben kotyogó hangot ad. Ezzel a módszerrel aromában és koffeintartalomban gazdag kávé készül, és a főzés csak néhány percig tart. Én személy szerint ugyan nem kedvelem, mert azért valljuk be, egy kicsit mégiscsak macerás.

A kotyogósból is létezik modern verzió, nem csak az ezüstszínű fekete füllel, amit a nagyinál megszoktunk ;)

Dugattyús kávéfőző (French Press)

Nagyon finom, aromás kávé készíthető ezzel az egyszerű és esztétikus eszközzel. Az előmelegített üvegedénybe csészénként egy evőkanál őrölt kávét teszünk, amelyre forró vizet öntünk, megkeverjük és 3-5 percig állni hagyjuk. A dugattyú óvatos lenyomásával a szűrő az üvegedény aljára nyomja a zaccot, és már kész is van a kávé. Bár maga a kávé viszonylag gyorsan elkészül a French Presszel, ezt az eljárást mégis inkább azoknak ajánlom, akiknek még van 5 extra percük a kávéfőzésre.

Aeropress

Az AeroPress rövid idő alatt lett népszerű mind a baristák, mind pedig a kávészeretők körében, mivel egyszerű a használata, és sem konnektor, sem tűzhely nem kell hozzá. A műanyag henger aljára kell rácsavarni a szűrőt, amibe egy papírfiltert helyezünk, majd beleöntjük a kávéőrleményt és a megfelelő hőmérsékletű (körülbelül 80 Celsius-fokos) vizet. Némi keverés után a dugattyú behelyezésével és lenyomásával nyomás keletkezik, amivel a forró vizet átpréseljük a filteren. Ebben az egyszerű kis szerkezetben gyakorlatilag a kávégépek magasnyomású technológiáját ötvözték a filteres technológiával. Ha jó minőségű alapanyagot használunk, nem lehet elrontani, nem beszélve arról, hogy kevesebb, mint 1 perc alatt elkészül a kávé.

Eszpresszógép

Az eszpresszógépek nagy nyomással (kb. 9-10 bar) préselik át a vizet a darált kávén, hogy minden íz- és illatanyag átkerüljön az elkészült italba. Az eszpresszót főző gép nem hevíti túl a vizet, nem készít gőzt belőle, hanem saját elektromos szivattyújával vagy más mechanikus megoldás segítségével préseli keresztül a kávéőrleményen. A folyamat mindössze 25–30 másodpercig tart, ezért is kapta a nevét az olasz espresso, vagyis gyors szóról.

Automata kávégépek

Az automata kávégépek beépített darálóval is rendelkeznek, amelyek automatikusan, egyetlen gombnyomásra, körülbelül fél perc alatt készítik el a kávét. A mostani modern gépek már elég jó minőségű végeredményt produkálnak megfelelő beállítás mellett. Előnyük az egyszerű kezelhetőség és a kávéválasztás szabadsága, viszont drágábbak a többi eszköznél és összetettségük miatt nagyobb figyelmet kell fordítani kezelésükre és tisztántartásukra is.

Kapszulás kávégépek

Az elmúlt években széles körben terjedni kezdtek a kapszulás kávéfőzők, amelyek a hagyományos eszpresszógépek előnyeit próbálják egyesíteni a podos (kávépárnás) főzők könnyű kezelhetőségével. A kapszulás kávégépek esetében az előredarált, tömörített kávé (körülbelül 5 gramm) egy hermetikusan lezárt kapszulában található. Gyakran éri az a vád a kapszulákat, hogy nem is valódi kávé van bennük, pedig ez így általánosságban nem igaz, a legtöbb kapszula 100% őrölt pörkölt kávét tartalmaz. A kapszulákban is találkozunk különböző őrleményekkel, illetve ízben is széles a választék, ráadásul a gyártók időszakosan különleges ízeket (kókuszos, fahéjas, mézeskalácsos) is piacra dobnak.  A legtöbben azért kedvelik a kapszulás gépeket, mert egy gombnyomásra készül a kávé, nem csepeg, megbízható, állandó minőséget garantál. Több kávéterméket kínáló cég gyárt kapszulás gépeket, például a Nespresso, a Tchibo, a Lavazza és az Illy is.  A választásnál fontos fejben tartani, hogy a gépek csak saját márkás kapszulát tudnak kezelni, ezért a gép megvásárlása előtt, érdemes felmérni az egyes márkák kapszulaválasztékát is.

Intsant kávé

Az instant kávé azonnal feloldódik, sokszor már a tejet (tejport) és a cukrot is belekeverik, az pedig tagadhatatlan, hogy ez a leggyorsabb kávékészítési mód, bár sokan kételkednek abban, hogy az instant kávé valódi kávé lenne, pedig valójában a jó minőségű instant kávé 100% kávéból készül, és nincsenek benne hozzáadott anyagok. A lefőzött kávét először jéggé fagyasztják, majd speciális, hűtött gépekkel apróra darálják. A szemek ezután vákuumkamrába kerülnek, ahol a porlasztott szemcsékből a víz elpárolog, így ismét csak egy por alakú kávékivonat keletkezik. Ezt a folyamatot fagyasztva szárításnak vagy idegen szóval liofilizálásnak hívják. A legjobb minőségűekből a kotyogóssal főzött kávéra megtévesztésig hasonlító italt készíthetünk.

A választék szerencsére igen széles, így biztosan mindenki megtalálja az időbeosztásához leginkább megfelelő kávékészítési módot. Mivel mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, lehet, hogy többet is ki kell próbálni, mire kiderül, melyik az igazán nekünk való. Az is jó megoldás, ha többféle kávéfőzőt tartunk otthon, és a rendelkezésre álló időtől vagy a hangulatunktól függően döntjük el, hogy épp melyiket használjuk, nekem legalábbis ez vált be, és nálatok?

Szeretjük a kávét, sokat iszunk belőle. Pont. A kávéfőzésnek azonban óhatatlanul lesznek melléktermékei is, használjunk bármilyen módszert. És ezzel azért, lássuk be, jó lenne valamit kezdeni, ha oda szeretnénk figyelni a környezetünkre.

Nem csak a kávé főzésekor, de már a kávé szüretelésekor is keletkeznek természetes melléktermékek, például a kávécseresznye húsa. Ez a húsréteg veszi körbe a kávészemeket, és a feldolgozás során eltávolítják teljesen. Nem vész azonban kárba, hiszen a legtöbb esetben a komposztba kerül, amivel aztán a talaj termékenységét növelik. Érdekes, de ebből a gyümölcshúsból még állateledelt is készítenek, a marhák mindennapi eledelének akár 20%-át is ki lehet vele váltani! De nem csak az állatoknak adnak belőle, táplálékkiegészítőkbe, üdítőkbe is tesznek. A kávécseresznyéből kivonatából nyert vizet pedig biogáz gyártásához tudják felhasználni. 

Főzéskor az egyik legkézzelfoghatóbb melléktermék a zacc. Ezt általában mindenki kidobja, pedig rengeteg mindenre jó, szemcsés állagának, valamint savas kémhatásának köszönhetően, a szépségápolástól kezdve a növények gondozásáig.

A szépségápolást már érintettem korábban, a zacc akár szappanba öntve, akár egy kis olajjal keverve kiválóan radíroz és feszesít, valamint serkenti a vérkeringést, ami nagyon jót tesz a narancsbőrnek is. Néhány éve azt is felfedezték, hogy a koffein érösszehúzó hatású, így a bőrpirosodás elleni termékek fontos alkotóelemévé vált.

Őszintén megvallva én nem vagyok egy óriási „bio hívő”, de a takarítást igyekszem nagyrészt természetes anyagokkal megoldani, és tényleg működnek! A kávézacc radírozó hatása a ilyenkor is jól jöhet, remekül lehet vele súrolni, és a zsírt is oldja. A lefolyónak is nagyon jót tesz, leszedi a cső faláról, ami nem odavaló, próbáljátok ki!

A növények is meghálálják, ha adsz nekik a kávédból. J Főként a savas talajt kedvelő virágok. Én például imádom a hortenziát, ami csodaszép lesz, ha néha a tövébe borítod a zaccot. Tudtátok, hogy a színét is a föld savassága befolyásolja?

Sokan azért nem használnak kapszulás kávét, mert sajnálják, hogy annyi csomagolás megy egyenesen a kukába, és ezért környezetszennyezőnek tartják. Elárulom: nem kell kidobni! Nagyon sokan jópofa dolgokra használják fel, például ékszereket, vagy egyéb dekorációt készítenek belőle. Ha azonban nem vagy ilyen ügyes, akkor sincs gond! A használt alumínium kapszulák ugyanis 100%-ban újrahasznosíthatók. Nyugat-Európában ennek óriási kultusza van, és nagyon jól működik is, hogy a kapszulák visszakerülnek a gyártóhoz, aki aztán ezeket újra feldolgozza. Itthon is lehet ezeket gyűjteni, vásárláskor magunkkal vinni és leadni a gyűjtőponton. Máris tettünk ezzel egy nagy lépést a környezetünkért, és a kényelemről sem mondtunk le!

Ti tesztek valamit az újrahasznosításért?

A szállodai kávéról valószínűleg egyikünknek sem a csúcsminőségű espresso jut az eszébe, csak valami barna lötty, amivel a svédasztalos reggelihez meg lehet tölteni a csészénket, és jó esetben fel lehet javítani egy kis tejjel. Pedig ma már több szálloda is kísérletezik azzal, hogyan lehet jó minőségű kávét adni a vendégeknek anélkül, hogy az nagyon megterhelné a cég büdzséjét, és lassítaná a szállodai léptékű kiszolgálást.

A szállodai kávé önálló műfajt képvisel a kávékultúrában, és nem azért, mert olyan rossz, hogy nem lehet sehová besorolni, hanem mert különleges szabályoknak kell megfelelni a készítése során. Egyrészt képviselnie kell a szálloda színvonalát, másrészt nagy mennyiségben kell elérhetőnek lennie, ráadásul frissen, ami azért nem könnyű feladat, lássuk be…

És ami még érthető lehet a hotelek szemszögéből: néha érdemes „közepes” kávét felszolgálni a reggelihez, így a vendégek számára vonzerőt jelenthet a bárban árult minőségi gépi kávé. Egy kis panzióban persze nincs ilyen lehetőség, ott a reggeli kávéból kell kihozni a legjobbat – ha szerencsénk van, talán pont egy családias helyen főzik nekünk a legfinomabbat, ahogy a háziasszony szereti.

A szálláshelyek éttermei továbbra is előnyben részesítik a filteres kávékat, de egyre népszerűbbek az úgynevezett reggeliztető automaták, melyek gombnyomásra frissen őrölt kávéból készítenek egyenkénti adagokat – ez az elkészítés a vendégeknek is nagyobb élmény, még akkor is, ha picivel többet kell várni az eredményre :)

A Danubius szállodalánc például ilyen gépekbe fektetett be, a budapesti Radisson Blu pedig kapszulás kávégéppel hirdeti business class szobáit. Tény, hogy egy ekkora beruházást kevés magyar szállásadó engedhet meg magának. 

A vendéglátásban dolgozó szakértők szerint előbb-utóbb eljöhet az ideje annak, hogy a vendégek reggelente választhatnak a friss gépi (vagy kapszulás) kávé és a filteres között, ahogy annak is, hogy a szállodai éttermek fair trade kereskedelemből származó vagy környezetbarát módon előállított kávékat rendeljenek. Egyelőre inkább az a kérdés, hogyan lehet a legjobb ár-érték arányt megtartani nagyobb rendelések esetén. Az egyik legújabb megoldás az instant kávé, melynek lényege, hogy a jó minőségű, lefőzött kávét hirtelen hűtve, fagyasztva és préselve szállítják a szállodába.

Nektek milyen tapasztalatotok van a hotelekben felszolgált kávéval kapcsolatban? Voltatok már olyan helyen, ahol igazi ínyenc kávét kaptatok a reggelihez?

Nem tudom, milyen meghatározó emlékeitek vannak gyerekkorotokból, de nekem az egyik legnagyobb élményem volt, amikor a nagyszüleimnél töltöttem pár napot, és részese lehettem a reggeli kotyogós kávékészítés rituáléjának. Ahogy a nagymamám és nagypapám együtt hallgatták a reggeli híreket, amit szép lassan megszakított a kávéfőző jellegzetes szörcsögő hangja…

Minket, magyarokat egymás után ért a török és a bécsi hatás, vagyis a török hódoltság idejéről megmaradt a zaccos, erős kávé készítésének hagyománya, majd pedig a pörkölésében és elkészítésében is sokkal könnyedebb, édesebb bécsi kávék ideje jött el. Bár az olasz kávégépek és a kapszulás kávék is igazán divatosak nálunk, komoly múltja van a vízgőz alapú („kotyogós”) kávéfőzésnek.

Dzsezva, a törökök kávés edénye

Ami nekünk a kotyogós, az másoknak az espresso gép, vagy épp a french press, ami gyakorlatilag egy üvegedény egy dugattyúval, amivel a kávét az edény aljába préselhetjük. Ami minden kávéfőzés alapja, az a kávé és a víz, de innentől kezdve sok múlik a hevítésen és a kávéra mért nyomáson. Számos kávékészítési módszer létezik, érdekes látni azt, hogy egy-egy kultúrában más és más terjedt el. Vannak olyan nemzetek, akik maradtak a teljesen egyszerű módszereknél, míg mások a csúcstechnikára esküsznek.

Az egyik legprimitívebb (nem a szó negatív értelmében) kávékészítési módszer a törököké. Ők a mai napig egy hosszúnyelű rézedényben, a dzsezvában készítik a kávét, melyet vízzel töltenek meg, majd kanállal keverik hozzá a kávét és a cukrot, kis lángon vagy parázson melegítik, és többszöri forralás után szolgálják fel a zaccal együtt. Annak ellenére, hogy viszonylag egyszerű főzési eljárásnak tűnik, az előkészítése nagyon időigényes: a török recept púder finomságú őrleményt használ, ezért többszöri darálás szükséges hozzá. Itthon is hódolhatunk a hagyományos török kávéfőzésnek, hiszen a neten kínálnak ehhez való alumínium vagy réz edénykéket, már csak a kávéőrlemény elkészítését kell tökéletesítenünk. A török kávé egyébként annyira népszerű és fontos pillére a kávékultúrának, hogy a barista bajnokságok versenyszámai között is szerepel.

A french press kanna

A filteres kávéfőzők és a „csepegtető” (angolul drip) kávékészítők inkább a németeknél és az angolszász kultúrában elterjedtek, és mivel kis nyomáson dolgoznak, a végeredmény is híg, átlátszó kávé lesz. A mi szájízünknek ez a „lötty” általában elég gyenge, lássuk be, bár néha, ha nem vágyom semmi durvára, jól tud esni a maga lágyságával. A csepegtetős, kézi eljárásnál a készítő türelmén és hozzáértésén múlik, milyen lesz a végeredmény, ami sokkal változatosabbá teheti a kávézást, mint egy filteres kávégép, mely minden alkalommal azonos erősségű adagokat készít. A német kávéfőzés alapja egyébként a karlsbadi porcelánkanna, melyben a forró vizet átszűrték az őrleményen, az ital pedig színében leginkább egy teára hasonlított. 

Az adagolt kávé is nagy áttörést hozott

A kávékészítés történelmében a magas nyomáson működő kávéfőző gépek jelentettek nagy áttörést, amikkel gyorsan készíthettek minőségi espresso kávét. Az espresso kifejezés egyes magyarázatok szerint arra utal, hogy kifejezetten a vendég számára, gyorsan, frissen készített kávé. Az olasz gépek a mai napig meghatározzák a kontinentális kávézást, hiszen minden olyan eszköz, melyben a víz nagy nyomáson, rövid idő alatt folyik át a kávéőrleményen, ezen az elven működik. A kávézás történelmében nagy áttörést jelentett az adagolt kávérendszer születése, mely szintén olasz szakértők munkásságához/ kísérleteihez köthető. Más kérdés az, hogy svájci fejlesztések alapján jött létre az első légmentesen zárt kávékapszula. 

A vietnámi tojásos kávé

A vietnámi kávét nehéz itthon utánozni, mert minden alapanyaga sajátosan ázsiai. A vietnámi kávéalapanyag érdekessége, hogy növényi olajokban pörkölik, és ízesítést is adnak hozzá. Egy fém filteren keresztül hagyják lecsöpögni a sötét, intenzív aromájú kávét, majd forrón, esetleg jégkockával és sűrített tejjel (a magyar tejtermékeknél sokkal sűrűbb változattal) fogyasztják. Egy másik különlegesség is készül a vietnámi kávéból: a tojásos kávédesszerthez egy felvert tojássárgája, pár kanálnyi kávé és egy kis cukrozott sűrített tej szükséges.

Mióta rendszeresen kávézom, megtörténik, hogy bevásárolok a kávékülönlegességekből, és persze mindegyiket meg is kóstolom, így aztán hetekig állnak a felnyitott csomagolásban – akár kávébab, őrölt kávé vagy kapszula formájában. 

Bár úgy tűnhet, hogy a kávé tárolása nem igényel komolyabb odafigyelést, valójában nagyon kényes a környezeti hatásokra: a fénytől, a párától, az oxigéntől és a magas, 30 Celsius fok körüli hőmérséklettől is védeni kell ahhoz, hogy az aromája hosszú ideig megmaradjon.

A kereskedelmi forgalomban kapható zacskókat már felszerelték egy úgynevezett egyoldalú szeleppel, amely segíti a kávé természetes szén-dioxid-kibocsátását, de nem engedi bejutni a külső levegőt. Nekünk sajnos otthoni használatra ilyesmit beszerezni elég körülményes. Az EU szabványai szerint a pörkölt kávéra két év szavatosságot lehet írni, ám ez csak a szelepes csomagolásra érvényes. 

Felbontás után jó megoldás, ha az őrölt kávét áttöltjük légmentesen záró dobozba, vagy üvegbe, és szobahőmérsékleten tároljuk, így olajtartalma és illatanyagai akár 4-5 hónapon át is megmaradnak, ami azért elég jó. Megfigyeltem viszont, hogy az egész kávészemek még a leggondosabb tárolás mellett is gyorsan veszítenek minőségükből, ezért érdemes minél hamarabb, 10 napon belül felhasználni őket. A frissen pörkölt kávé beszerzésénél fontos tudni, hogy a kávészemek nem érintkezhetnek levegővel, ezért ha közvetlenül egy nyitott zsákból mérnék ki nekünk, érdemes gyanakodni. Az sem igaz, hogy csak a frissen pörkölt kávé lehet friss, sőt: a pörkölés során olyan melléktermékek keletkeznek, mint a szén-dioxid, melyek pár nap alatt távoznak, tehát érdemes várni az első főzéssel. 

Eltarthatóság szempontjából a kávékapszulákkal van a legkevesebb feladat. Amellett, hogy a használatuk is nagyon kényelmes, tárolásnál csak a szavatossági időt kell figyelni - és persze nem árt óvni a komolyabb hőhatástól. A kapszulák nagy előnye, hogy csomagolásuk eleve légmentes, ezért vásárlásnál sem kell számolgatni, hogy milyen ütemben fogy majd otthon a kávé, nyugodtan lehet többfélét is kóstolni párhuzamosan, és akciós időszakokban betárazni belőlük. J Mi lehet ennél jobb hír egy kávérajongó számára?